Vegyen részt valóságterápiában Budapesten realitásra

Valóságterápia Budapest

A valóságterápia, vagy ahogyan angol nevén szokás emlegetni, a reality therapy, egy olyan terápiás megközelítés, amely az 1960-as évek elején alakult ki William Glasser pszichiáter révén. Ez a módszer a hagyományos pszichoterápiától eltérően nem a múltra vagy az öntudat mélyebb rétegeiből fakadó problémákra fókuszál, hanem a jelen pillanat választásaira és azok felelősségére. Budapest számos helyen kínál valóságterápiás tanácsadást és terápiát, amelyekben képzett szakemberek a klasszikus choice theory elméletét alkalmazzák. A valóságterápia célja, hogy az egyén megtanuljon felelős döntéseket hozni, és hogy felismerje, hogy az ő lehetőségei sokkal több, mint amilyennek elsőre gondolja. Személyes tapasztalatom szerint sokan azt a hibát követik el, hogy arra vár, hogy valami vagy valaki megváltozzon, pedig a valóságterápia pontosan azt taní­tja, hogy csak saját viselkedésünket tudjuk irányítani és választani, és ez az, amely valódi változást hozhat.

A valóságterápia és a choice theory alapjai

A valóságterápia alapja a choice theory, amely William Glasser által kifejlesztett elmélet, amely azt állítja, hogy az ember szabad akarata ágensen működik, és az összes viselkedés választás. Glasser megállapította, hogy az emberek nem szükségszerűen azért boldogtalanok, mert valamilyen mentális betegségük van, hanem azért, mert nem tudják megfelelően kielégíteni az alapvető szükségleteiket. Ez egy radikális eltérés a tradicionális pszichiátriai megközelítéstől, amely a szimptomazokon és a diagnózisokon helyezi a hangsúlyt. A choice theory kimondja, hogy minden embert motiválnak bizonyos alapvető szükségletek, és ezek a szükségletek minden ember számára azonosak, függetlenül a kulturális vagy szociális hátterétől.

William Glasser pszichiáter és az ő forradalmi perspektívája

William Glasser 1965-ben publikálta első könyvét, a "Reality Therapy"-t, amely olyan új perspektívát hozott az amerikai pszichiátriai világba, amely addig az úgynevezett szimptomalapú kezelésre összpontosított. Glasser abban a meggyőződésben dolgozott a Veteráns Adminisztrációs kórházban Los Angelesben, hogy az emberek nem mentális betegségben szenvednek, hanem abban, hogy nem tudják megfelelően kezelni a valódi élethelyzetet. Volt egy eset, amikor egy börtönben lévő fiatal nem azért volt depressziós, mert "mentálisan beteg" volt, hanem azért, mert nem tudott összekapcsolódni senkivel az intézményen belül. Glasser munkájának eredménye az lett, hogy számos ország szövethálózatai és oktatási rendszerei elkezdték alkalmazni az ő megközelítésmódját, és ma már világszerte tanítják a valóságterápiás képzéseket.

Az öt alapvető emberi szükséglet

A choice theory szerint az ember öt alapvető szükséglettel rendelkezik, amely minden ember számára azonos, függetlenül az egyéb tényezőktől. Ezek a szükségletek: szintén túléléssel, szeretet és tartozás érzésével, erő és kompetencia iránti vágy, szabadság és függetlenség, valamint szórakozás és öröm. Glasser szerint, ha ezek közül bármelyik szükséglet nem teljesül megfelelően, az emberek olyan viselkedésre vetik magukat, amely az adott szükséglet kielégítésére irányul, és ez gyakran nem hatékony vagy sőt destruktív módokon történik. Például, ha valaki nem érzi a szeretet és a tartozás érzését, lehet, hogy olyan emberekhez vonzódik, akik nem biztos, hogy érdemesek az ő szövetségére, vagy aggresszív viselkedésre fordulhat ahhoz, hogy hatalmi érzetet szerzzen. A terápia célja, hogy az egyén megértse ezeket a szükségleteket, és megtanuljon olyan választásokat hozni, amelyek ezeket a szükségleteket egészséges módon elégítik ki.

A valóságterápia és a tradicionális pszichoterápia közötti különbségek

A valóságterápia számos ponton különbözik a klasszikus pszichoterápia, a pszichodráma vagy a mély analitikus terápia megközelítéseitől. Míg a freudi terápia a múltra fókuszál, és az ott rejlő konfliktusokat próbálja feltárni, a valóságterápia a jelenre koncentrál, és azt kérdezi, hogy az egyén most mit tehet másként. A valóságterápia nem hisz abban, hogy a szimptomazokon kellene dolgozni, hanem azt állítja, hogy a szimptomaok csak jelenségei a mélyebb problémaaz, amely az, hogy az egyén nem tudta megfelelően kielégíteni az alapvető szükségleteit. Sokan azt a hibát követik el, hogy azt gondolják, a terápia azt jelenti, hogy egy szakember majd megmondja nekik, mit kellene tenni. De a valóságterápia nem ez: a terapeuta kérdéseket tesz fel, és segítségével az egyén saját maga ismeri fel a lehetőségeit és választásait.

A WDEP modell és gyakorlati alkalmazása

A valóságterápiás munka a WDEP modellen alapul, amely Robert Wubbolding terápeuta által továbbfejlesztett módszer Glasser elméletéből. A WDEP az angol szavak kezdőbetűiből áll: Want (Akarás), Doing (Cselekvés), Evaluation (Értékelés) és Planning (Tervezés). Az első lépésben, a "Want" szakaszban a terapeuta megkérdezi az egyéntől, hogy mit akar elérni, milyen célja van. Ezt követően a "Doing" fázis során azt vizsgálják, hogy az egyén jelenleg mit tesz ahhoz, hogy ezt az célt elérje. A "Evaluation" szakaszban az egyén értékeli az ő jelenlegi cselekedeteit, és megvizsgálja, hogy ezek a cselekedetek valóban a célját szolgálják-e vagy sem. Végül a "Planning" fázisban közösen kidolgoznak egy konkrét tervet, amely az egyén számára megvalósítható, és amely valóban a szükségleteit elégíti ki.

A teljes viselkedés fogalma és az emóciók felelőssége

A choice theory szerint az emóciók nem függetlenek a gondolatainktól és cselekedeteink, hanem azok része az úgynevezett "teljes viselkedésnek" (total behavior). Ez azt jelenti, hogy az egyén lehet, hogy nem tudja közvetlenül megváltoztatni az ő érzelmeit, de megváltoztathatja a gondolatait és a cselekedeteit, amely által az érzelmek is automatikusan megváltoznak. Például, ha valaki szomorú, nem fog vele azt mondani: "Emocionálisan szabadulj meg a szomorúságodtól!" Hanem azt fogja ajánlani, hogy végezz valamilyen kellemes tevékenységet, vagy gondolkozz pozitívabban a helyzetrőld. Ezt az megközelítést azért kedvelik a pragmatikus emberek, mert működik, és az ember valódi kontrollt érez, mivel a gondolatok és cselekedetek direkten az ő befolyása alatt vannak, nem pedig az érzelmek, amelyek gyakran ellenőrzésén kívüliek.

Felelősség és személyes választás elvei

A valóságterápia magja az a gondolat, hogy az ember csak saját magát tudja irányítani, és ez alapvetően felelős döntéseket jelent. Sokan azt a hibát követik el, hogy azt gondolják, hogy a valóságterápia azt jelenti, hogy az ember kell, hogy teljesen személyesen felelőssé váljon minden történésért az ő életében. Ez azonban félrevezető interpretáció. A felelősség nem azt jelenti, hogy az ember hibájának kell lennie, hogy történt vele valami rossz, hanem azt, hogy az egyén felelős azért, hogy mit csinál Most azzal, amit vele történt. Például, ha valakinek szülei voltak, akik nem szereteten alapuló kapcsolatot alakítottak ki, az nem az ő hibája, de az ő felelőssége, hogy megválaszolja ezt a hiányt. Személyes tapasztalatom szerint ez az elv nagyon felszabadító lehet az emberek számára, mert rájönnek, hogy Van poder-e az ő kezükben.

Párkapcsolatok és családi konfliktusok valóságterápiás perspektívájából

A valóságterápia különösen hatékony eszköz a párkapcsolati és családi problémákban, mert a valóságterápia azt tanítja, hogy az egyik fél nem tudja kontrolálni a másikat, csak saját magát. Ez az a perspektíva, amely sok párhoz segít, mert sok konfliktus onnan fakad, hogy az egyik fél azt próbálja meg, hogy a másikat rávegyeoltal más döntésekre, ami gyakran csak több frusztrációt okoz. A valóságterápia azt tanítja, hogy az egyén az egyetlen dolog, amit kontrollálhat, az a saját viselkedése és gondolkodásmódja. Ha az ember saját magát megváltoztatja, és felelős döntéseket hoz, amely az ő szükségleteit elégítik ki, és amelyek az ő értékeihez illeszkednek, akkor sokat megoldhat a párkapcsolatban. Volt egy eset, amikor egy pár azt mondta, hogy éveket küzdöttek, mert az egyik fél azt akarta, hogy a másik változzon. Azonban, amikor mindketten rájöttek, hogy csak saját maguknak tudnak felelős döntéseket hozni, és ezzel fogtak kezdeni dolgozni, a kapcsolatuk drámaian megjavult.

Valóságterápia közösségi és csoportos alkalmazásokkal

Az egyik érdekes alkalmazása a valóságterápiának az, hogy nem korlátozódik az egyéni konzultációra, hanem lehet csoportos vagy közösségi szinten is alkalmazni. Az iskolák, munkahelyek és más intézmények közül sokan alkalmazzák a choice theory elveit a csapatépítésben, a döntéshozatalban és a konfliktuskezelésben. Glasser valójában az ő munkáját az iskolában kezdte, ahol azt észlelte, hogy ha a diákok megértik, hogy ők control-nak az ő választásaik, sokkal jobb tanulási eredmények születnek. A csoportos alkalmazások lehetővé teszik az egyéneknek, hogy meglátják egymás perspektíváit és közösen dolgozzanak olyan döntéseken, amely az egész közösséget érdekli.

A jelen pillanat és a múlt közötti szakítás

Az egyik legfontosabb különbség a valóságterápia és a tradicionális terápia között az, hogy a valóságterápia nem hisz abban, hogy a múlton kellene végigmennünk ahhoz, hogy meggyógyuljunk. Glasser azt mondta, hogy a múlt segíthet abban, hogy megértsük, hogyan kezdtünk, de az a kulcs a jelenben rejlik. A múlt nem vezéreltetheti az jövendőnket, ha mi ezt nem hagyjuk. Sokan azt a hibát követik el, hogy azt gondolják, hogy a szomorú vagy traumatikus múlt szükségszerűen azt jelenti, hogy a jövő is szomorú és traumatikus lesz. De a valóságterápia azt tanítja, hogy az ember ma és most olyan választásokat hozhat, amely valóban megváltoztatják az ő élettörténetét. Ez a perspektíva különösen hasznos azoknak, akik hosszú évekig küzdöttek egy hagyományos pszichoterápiás megközelítéssel, ahol a múlttal való foglalkozás végeláthatatlannak tűnik.

Valóságterápia és szokások megváltoztatása

A valóságterápia kiváló eszköz a szokások megváltoztatására, mert az elmélet azt mondja, hogy az ember az, aki választ, és az ember meg tudja változtatni a szokásait azzal, ha más választásokat hoz. Míg más megközelítések azt mondják, hogy a szokás másfél hónapos gyakorlás után alakul meg, a valóságterápia azt mondja, hogy az ember azonnal kezdhet új szokásokkal, ha érti, hogy ezek a szokások az ő szükségleteit szol­gáljá. Például, ha valaki azt szeretné, hogy abbahagyja az ingyenes étkezéseket, a valóságterápia azt tanítja, hogy az ingyenes étkezés valamilyen szükséglet kielégítésének az ő módja, talán a stressz kezelésé vagy az öröm keresésé. Ha az egyén megértse, hogy melyik szükséglet, akkor meg tudja találni az egészségesebb módját az adott szükséglet kielégítésének.

Kezdés Budapesten és a szakember választása

Budapest számos helyen kínál valóságterápiás tanácsadást és terápiás szolgáltatást. Az itt a Qjob.hu felületen talál számos szakemberét, akik choice theory és valóságterápia alapokon működnek. A szakember választása nagyon fontos, mert a valóságterápiás munkamód nagyon interaktív és kérdéseken alapuló, és az az ember szüksége van egy terapeuta, aki valóban érti az elméletet, és nem csupán mechanikusan alkalmazza a módszert. Az első konzultáción keresztül az egyén meg tudja találni azt a terapeuta, akivel megfelelőnek érzi magát dolgozni. Hasznos lehet, ha több szakemberrel is beszélsz az elején, hogy megtalálhass azt az embert, akivel a legjobban tudtok összedolgozni. A choice theory és a valóságterápia olyan módszerek, amely megváltoztathatják az ember egész perspektíváját az életre és a választásokra vonatkozóan, és Budapest számos tehetséges terapeuta elérhető, akik szeretnének ebben a folyamatban segíteni.