Fedezze fel új munkahely szorongás kezelését Budapesten

Új munkahely szorongása az első hetekben

A felmérések szerint az új munkahely szorongása több mint 80 százalékot érint azoknak, akik pozíciót váltanak. Amit sokan nem tudnak, hogy ez nem jelent szégyelni valót. Az az állapot, amikor az ember reggel arra ébred, hogy a szívdobogása a pajzsmirigyét próbálja átverni, egyáltalán nem ritka jelenség. Ráadásul az első hat hét az igazán kritikus időszak, nem pedig az egész három hónapos próbaidő. A bizonyítási kényszer és az új közösségbe való beilleszkedés kombinációja egy olyan feszültségi helyzetet teremt, amely elég ahhoz, hogy az embert teljesen meggyötörtesse.

Sokan azt gondolják, hogy csak azok szoronganak az új munkahelyért, akik amúgy is idegesek vagy bizonytalan emberek. De a valóság az, hogy a legeredményes és legmagabiztosabb szakemberek is átélik ezt az érzést. Személyes tapasztalatom szerint az éppen azok a munkavállaló, akik nagy ügyelnek a jó teljesítményre, szenvedik meg legjobban ezt az időszakot, mert túl magas elvárásokat támasztanak magukkal szemben. Az új munkahelyen azt gondolják, hogy azonnal jól kell csinálniuk mindent, pedig a valódi beilleszkedés egy fokozatos folyamat, amely hetekig vagy hónapokig tart.

Az új munkahelyi pozícióban tapasztalható testi jelek

Az új munkahely szorongása gyakran olyan fizikai tünetekben manifesztálódik, amelyeket az emberek nem köt össze a munkahelyváltással. A szívdobogás, a gyomorfájás, a fejfájás vagy az izomfeszültség a nyakban és vállban mind a szorongás klasszikus megnyilvánulása. De nem csak ezek. Az alvás megzavarodhat, az étvágy változhat, vagy éppen az ember olyan szinten fáradt, hogy nem képes felkelni az ágyból, pedig korábban nem volt rá hajlamos. Egy másik jellegzetes tünet, amely az új helyzetben szokott előfordulni, az a légszomj, amely különösen a nap elején vagy a munka előtt jelentkezik, amikor az adrenalin felszállt az égen.

Az érzelmi tünetek közé tartozik a gondolkodásnak az a típusa, amely a hibákon megy keresztül újra és újra. Az ember felidézi az első napi félrélépéseit, és azon rágódik, hogy mit gondolnak a kollégák. Az ingerlékenység is érkezhet, amely nem mindig jellemző az adott személyre. Ezt gyakran egy ellentéte követi, amely az apátia és a motiváció hiánya. Volt eset, amikor egy fiatal nő az új munkahelye első hetében oly mértékbe panaszkodott a szülőjének a munkáról, hogy az szegény szülő azt gondolta, hogy az leánnya a legrosszabb munkahely mellett kezdett el dolgozni, holott valójában egy kiváló cég volt, ahol az új munkahely szorongása fordította az apátiára a helyzetét.

Bizonyítási kényszer és imposter szindróma az új pozícióban

Az új munkahelyeken különösen erős az az érzés, hogy bizonyítani kell az alkalmazottnak, hogy az alkalmazó jól döntött az őt kiválasztásakor. Ez a felhajtás arra vezethet, hogy túl sokat próbál az ember a túl kevés idő alatt elvégezni, ami összességében a teljesítmény romlásához vezet. Az imposter szindróma az ebben az esetben olyan éles, hogy az ember azt gondolja, hogy valahogy csalt, vagy hogy az interjúztatók szörnyethozóan tévedtek, mikor felvették.

Sokan megsértődnek az első kritikán vagy visszacsatoláson, mert azt értelmezik úgy, mintha az azt jelentené, hogy nem érdemesek a pozícióra. De a valóban szorongatott gondolkodásmód az, amely azt feltételezi, hogy azonnal tökéletesnek kellene lenni. Az új munkahely szintje azt jelenti, hogy az emberek tanulnak, hibáznak és dolgoznak azért, hogy jól legyenek. A próbaidő nem azért van, hogy azonnal legyen a végzettség, hanem azért, hogy a munkavállaló és a munkaadó kölcsönösen megállapíthassa, hogy az a pozíció jó-e.

Felkészülés az új munkahelyre és az onboarding szerepe

Az a jó hír, hogy a szorongás megelőzhető és irányítható megfelelő felkészüléssel. Az első lépés az, hogy az új munkavállaló tudja, hogy az onboarding folyamat nem annak szánva, hogy másnap már legyen a szupersztár. Az onboarding azt jelenti, hogy a szervezet felelőssége az új dolgozó integrálása. Ha a szervezet ezt komolyan veszi, akkor az már sokat jelent. Személyes tapasztalatom szerint azok az emberek, akik az első napjuk előtt feltérképezik az információkat a cégnél, és akik tisztában vannak azzal, hogy milyen feladatok várnak majd rájuk, kevésbé szoronganak.

Az első napok előtt érdemes a szülővárosban megoldani a szállítást. Nem kicsi dolog az, ha valaki tisztában van azzal, hogy mennyi idő alatt ér el a munkahelyhez, és melyik úton érdemes menni. De a pszichológiai felkészülés ugyanennyire fontos. A vizualizáció, azaz az első nap mentális szimuláció, nagyon hasznos módszer. Képzeljen el az ember olyan helyzeteket, amelyekben jól kommunikál új kollégáival, ezt megtenni és láthatóvá válni az első napok alatt.

Kollegiális kapcsolatok és szociális beilleszkedés

Az új munkahelyen a szociális beilleszkedés éppen olyan fontos, mint a munkavégzés. Az emberek, akik az első héten sikeresen társas kapcsolatokat alakítanak ki, jóval kevésbé szoronganak későbben. Ez nem azt jelenti, hogy az embernek barátokká kell válnia mindenkiről azonnal. Ez egyszerűen annyit jelent, hogy arra fordít energiát, hogy megismerje a kollégákat, és hogy megmutassa a pozitív arcát.

De fontos egy másik dolog is: sokan elkövetik azt a hibát, hogy az első hetekben túl sokat beszélnek, vagy túl sokat próbálnak tetszeni mindenkinek. Az emberek általában több ideig megfigyelik az új kollégákat, mint azt az új munkavállaló gondolná. Ezért az a jó taktika, ha az ember figyel, hallgat, kérdez, és csak lassan nyitja meg a száját. Az első héten inkább hallgatni szabad, mint beszélni. Véleményem szerint az az ember, aki az első napjain figyelmesen hallgat és jegyzetel, jóval jobb benyomást tesz, mint az, aki a száját nem tudja zárva tartani.

Budapest szervezeteiben működő munkahelyi pszichológiai segítségnyújtás

Budapesten egyre több szervezet ismeri fel az új munkahely szorongásának a problémáját, és ezért munkahelyi pszichológusokat vagy wellness-koordinátorokat alkalmaz. Különösen a nagyobb multinacionális cégek között szokták ezt igénybe venni. De a privát szinten is van lehetőség, mivel számos pszichológus és terapeuta foglalkozik kifejezetten munkahelyi problémákkal és az új pozícióhoz való alkalmazkodás nehézségeivel. Az Erzsébetváros, a Belváros és a Lipótváros területén több olyan magánrendelő működik, ahol a munkahelyi pszichológusok segítség nyújtanak az új kezdésekhez. A VII. kerületben és a XI. kerületben is lehet olyan szakembereket találni, akik munkavégzéshez kötődő mentális jóllétet támogatnak. Az online konzultáció szintén jó lehetőség azoknak, akiknek az első hetekben kevés az idejük, vagy ha az adott szervezetnél home office-ban kezdik az új pozíciót. A Budapest II. kerület egyes részein vannak munkahelyi mentor-coaching centrumok is, ahol nem betegségkezelésről, hanem az új szerephez való alkalmazkodást támogató tanácsadásról van szó. Érdemes a céget is megkérdezni, hogy van-e valamilyen belső EAP (Employee Assistance Program) program, amelyet az alkalmazottak igénybe vehetnek teljes ingyenesen vagy szubszidiáltan az első időszakban.