Merüljön el szubmisszív kommunikáció elemzésébe budapesti tanácsadással

Szubmisszív kommunikáció: az énnek a visszavonulása és a segítség lehetőségei

A szubmisszív kommunikáció egy olyan viselkedésminta, amelyet sokak közül ismerek azoknak a másodperc alatt felismerem, akik azzal küzdenek – az a folyamatos lemondás az egyén saját igényeiről, a vélemények hallgatásban tartása, az érzelmek elnyomása, és a másik fél kívánságainak feltétlen elsőbbsége, még akkor is, amikor az saját szükségleteik rovására megy. Nem nyilvánvaló egyből: nem úgy néz ki, mint az agresszió, ami nyomban szembetűnő és konfliktusokat szül. A szubmisszív kommunikáció csendes, behúnyódó, gyakran olyan pasztell szín, amelyet az emberek nem is vesznek észre magukban, míg a szövetségei nem látják meg a zavarító mintát. De a hosszú távú hatása nagyon súlyos: depresszió, szorongás, az önbecsülés erodálódása, és a kapcsolatok stagnálása. Ez a kommunikációs forma nem születésünkkel jön, hanem megtanulódik – és ha megtanulódik, akkor meg is tanulható az érkezés előtti forma, az asszertív kommunikáció. Budapest-ben számos olyan terapeuta és coach dolgozik, akik kifejezetten ezzel a problémával foglalkoznak, és segítik az embereket abban, hogy újra feltalálják a saját hangsukat.

A szubmisszív viselkedés jellemzői: a szavaktól a testbeszédig

A szubmisszív kommunikáció körülbelül olyan, mint egy halkan nyitott ajtó – a személy bejár, de egyáltalán nem elfoglal helyet. A verbális jegyei között találhatóak a hosszú, körmönfont mondatok, amelyekben az ember körülírja az igazi mondandót ahelyett, hogy egyenesen mondana valamit. Gyakori a bizonytalanságot kifejező szavak használata: \"talán\", \"hátha\", \"esetleg\", \"bármi is\". Egy szubmisszív ember sokat bocsánatkérő, még olyan helyzetekben is, ahol nincs erre szüksége – \"bocs, hogy életelek\", \"bocs, ha rosszul értettem\", \"bocs, hogy ezt gondoltam\". Az önmaga kritizálása, az önostorozás szinte folyamatos – \"nekem kellene\", \"nekem illene jobban csinálni\". A nonverbális jelei ugyanilyen magyarázóak: az elkerülő szemmontakt, az apró hang, a görnyedt testtartás, a gesztikuláció hiánya, vagy éppen túlzott gesztikuláció, amely úgy próbálja kompenzálni az ellentétét az alacsonyabb státusznak. Az ember úgy ül vagy áll, mintha kevesebb helyet kellene elfoglalnia. De talán a legfontosabb jel az, hogy a szubmisszív ember soha nem mondul nemet – vagy ha igen, akkor hosszú magyarázatok és bocsánatkérések után. Az XI. kerületben működő Asszertív Akadémia egyik szakembere azt mondta nekem, hogy a szubmisszív kommunikáció olyan, mint az, amikor valaki végig azt próbálja kezelni, hogy a másik nem fog rá dühös lenni.

Az asszertív kommunikáció: az egyensúly megtalálása az énés a másik között

Az asszertív kommunikáció az, amit akkor már nem tudnak megkülönböztetni sok emberek a szubmisszívtől – vagy az agresszívtől. Az asszertivitás egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk a saját igényeinket, érdekeit, és éréseinket tisztán, tárgyilagosan, és közvetlenül kifejezni anélkül, hogy a másik félt kellene megsértenünk, vagy ellene kellene támadnunk. Az asszertív ember mond nemet – kedvesen, de határozott. Az asszertív ember közli az érzéseit – \"nekem rossz" érzésemről van szó, nem rólad beszélek, hanem a szituációról\". Az asszertív ember hallgatja meg a másik felet is, és készséges a kompromisszumra, de nem azon az áron, hogy saját igényei teljes mértékben háttérbe szorulnak. Budapest-ben az Asszertív Akadémia mellett a Vista Verde Oktatási Központ vagy az EQ Akadémia szintén nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az embereknek megtanítsa az asszertív kommunikáció technikáit. Az a lényeg, hogy az asszertív kommunikáció tanulható – nem valamit születésünkkel kapunk, vagy nem kapunk meg, hanem egy olyan készség, amit gyakorolni lehet, és fejleszteni lehet, ahogy a sok más készséget.

Az \"én-üzenetek\" módszere: a magunkért való kiállás megtanulása

Az egyik leghasznosabb eszköz, amelyet a szubmisszív kommunikáció túlhaladásában lehet használni, az az úgynevezett \"én-üzenet\" (I-message vagy I-statement). Ez egy egyszerű, de erőteljes módszer, amellyel az ember kifejezésre jut az érzéseiből anélkül, hogy a másik felet támadná vagy vádolná. Az én-üzenet alapvető felépítése: \"Én azt (az érzést) tapasztalom, amikor (a konkrét helyzet), és szeretném, ha (a megoldás javaslata)\". Például egy szubmisszív person egyébként azt mondaná: \"nem baj, teljesen oké, ha nem jössz el a vacsoára, amit meghívtalak\" – ezzel önmagát elnyomja, és a másik nem is tudja, hogy valójában csalódott. Az asszertív, én-üzenet alapú válasz: \"Én szomorú vagyok, mert nagyon szerettem volna, ha eljönnél, de értem, ha más terveid vannak. Szívesen egyeztetünk egy másik időpontot?\" Ez nem aggresszív, nem támadó, hanem nyílt és őszinte. A Budapest-i tanácsadók ezt a módszert szinte univerzálisan ajánlják, mert nagyon jól működik. Az én-üzeneteknek van egy háromlépéses verziója is: először leírod, hogy mit figyelsz meg (objektíven), majd azt, hogy milyenek az érzelmeid ezzel kapcsolatban, végül azt, hogy mit szeretnél a jövőben.

Szülői mintázatok és családi gyökerek: honnan jön a szubmisszivitás?

Az egyik legfontosabb felismerés a szubmisszív kommunikáció terápiájában az, hogy ez a minta általában nem egyáltalán az egyén hibája vagy jellegzetessége. Sokkal inkább a szociális tanulásnak az eredménye – olykor az autoriter vagy nagyon szigorú neveltetésből, ahol a gyermek megtanulta, hogy a felnőtteknek mindig igaza van, és hogy az ő véleménye nem számít. Más esetekben a szülők közül az egyik vagy mindkettő szubmisszív volt, és a gyermek ezt a mintát vette át. Van egy speciális típusa ennek a szituációnak: amikor egy szülő érzelmileg elég labilis vagy narcisztikus, és a gyermek megtanulja, hogy az ő szükségletei nem számítanak, csak az őt körülötte lévő felnőtt érzelmi jólléte. Ez a gyermek aztán felnőttként azt folytatja: mindig más szükségleteit helyezi előtérbe, mert már úgy van „bekötve" az agyában. A Semmelweis Egyetem Pszichoterápiás Osztálya Balassa utcán működő csoportjaiban ennek a témának nagy szerep jut – a terapeuta azért is hangsúlyozza, hogy az emberek értékeljék meg, honnan jön a mintázatuk, mert így már konyít, és értékeljék meg, hogy a múlt nem jelenti az egyetlen lehetséges jövőt.

A nemet mondás készségének fejlesztése: a \"törött lemez\" és más technikák

Az egyik gyakori probléma a szubmisszív embereknek az, hogy nem tudnak nemet mondani. Ez azonban tanulható készség, és az egyik gyakorlati módszer a \"törött lemez\" technika. Ez nagyon egyszerű: ha valaki újra és újra próbál rá erőszakkal nemet meg nem fogadott kérésre, az asszertív személy egyszerűen ismétli a \"nem\"-et. Például: \"Sajnálom, de nem tudok eljönni.\" Amikor az a személy azt mondja: \"de miért nem? Van már baráti program?\", akkor az asszertív ember azt mondja: \"Értem, hogy csalódott vagy, de nem tudok eljönni.\" Ez nem agresszív, de határozott, és nem ad magyarázatot, amellyel aztán az ellen lehet érvelni. Egy másik hasznos technika a \"diplomáciai nemet mondás\", ahol az ember először pozitívan említi meg azt, amit a másik javasol, majd közli a végső döntést: \"Nagyszerű gondolat az, hogy csapattermészet lenne, de most nem tudok rá ígéretet tenni.\" Az Asszertív Akadémia az XI. kerületben kifejezetten ezeket a technikákat tanítja meg csoportos tréningekben és egyéni coaching során. A \"lefegyverzés\" technika is hasznos: amikor valaki támadó vagy bírálva van, az asszertív személy megerősít egy apró részét, amit az a személy mondott, majd közli a saját határát: \"Igaz, hogy ezt a nap alatt rosszul kezeltem, de az általad előhozotttal nem értek egyet\".

Budapest-i lehetőségek: egyéni tanácsadás, csoportos tréningek, online kurzusok

Budapest-ben több intézményt és szakembert lehet találni, akik kifejezetten a szubmisszív kommunikáció túlhaladásán és az asszertív kommunikáció fejlesztésén dolgoznak. Az Asszertív Akadémia az XI. kerületben működik, a Bartók Béla utcán, és az egyik legismertebb az erre a területre. Az Asszertivitás.hu website-ja szintén hasznos, és az itt működő terapeuta, Puskár Ildikó több mint húsz éve vezet asszertivitás tréningeket. A Vista Verde Oktatási Központ az VIII. kerületben működik, a József körút 37-39-ben, és szintén nagy tapasztalattal rendelkezik ebben a területben. Az EQ Akadémia online lehetőséget is biztosít az asszertív kommunikációs tréningekre. A Semmelweis Egyetem Pszichoterápiás Osztálya az VIII. kerületben, a Balassa utca 6-ban működik, és asszertív kommunikációs csoporttréningeket tart. Az iSoul az XI. kerületben érzelmi és szociális készségfejlesztő csoportokat is vezet, amelyekben az asszertivitás is nagy szerepet kap. Az online lehetőségek szintén bővülnek – az Asszertív Akadémia által ajánlott videókurzusok és eBook-ok otthon is használhatóak. Az első lépés általában az, hogy egy szakemberrel konzultálnak az ember arról, hogy hol áll most, és mi lenne a legjobb út számára – egyéni vagy csoportos tréning, vagy egy kombinált megközelítés.