Enyhítse serdülőkori identitásválságot budapesti tanácsadással

Serdülőkori identitásválság tanácsadás a Budapesti pszichológusok és tanácsadók körében

A serdülőkori identitásválság tanácsadás az egyik legfontosabb terület az adoleszcens pszichológia világában. Budapest számos szakembert biztosít, akik kifejezetten olyan serdülőkkel dolgoznak, akik az egyik legfontosabb fejlődési krízisen mennek keresztül az élet során. Az identitásválság nem betegség, nem zavar, hanem egy abszolút normális és szükséges fejlődési szakasz, amely minden fiatal számára előfordul. Azonban az a mód, ahogyan egy serdülő ezt a krízist megoldja vagy nem oldja meg, nagymértékben befolyásolja az egész felnőtt életét. A tanácsadás célja az, hogy segítsen ennek a nehéz időszaknak a sikeres megoldásában.

Erikson és az identitásválság fogalma

Az identitásválság koncepciót Erik Erikson fejlesztette ki a 20. század közepén. Az ő elmélete szerint az ember élete nyolc pszicho-szociális fázison megy keresztül, és a serdülőkor az ötödik fázis, ahol az identitás vagy a szerepkonfúzió a központi krízis. Erikson szerint a serdülőknek meg kell válaszolniuk a legfontosabb kérdéseket: Ki vagyok én? Merre tartok az életben? Mi a fontos számomra? Mit szeretnék csinálni? Ezekre a kérdésekre a választ nem adja meg a szülő, az iskola vagy a társadalom. Az integrációt az egyes serdülőnek magának kell elvégeznie.

Az identitásválság megoldása azt jelenti, hogy a fiatal integrálja a korábbi időszakokból megtanult dolgokait, a jelenlegi testi és szellemi változásait, valamint a jövőre vonatkozó aspirációit egy koherens énképpé. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy az identitásválságot egyszerűen a kamaszkori lázadásnak tekintik. Ez alapvetően téves. Az identitásválság sokkal mélyebb jelenség. Ez a magára találás nehéz folyamata.

Identitás és a több dimenziós én

Az identitás nem egydimenziós dolog. Egy serdülő sok különféle terület mentén építi fel az identitását. Van nemi identitása, amely a szexuális szerephez és a nemiséghez kapcsolódik. Van foglalkozási vagy pályaidentiása, amely abban rejlik, hogy milyen munkát szeretne végezni. Van ideológiai identitása, amely az ő politikai, vallási vagy etikai nézeteit reprezentálja. Van kulturális identitása, amely a nemzet, az etnikum vagy a szubkultúra hovatartozásához kötődik. Van zeneidentitása, sportidentitása, baráti csoportbeli identitása.

A serdülő ezeket az összes dimenziókat kell hogy integráljon egyetlen énképpé. Ez nagyon összetett feladat. Az egyik terület mentén sikerülhet az integráció, míg a másikon zavarba esik. Például egy serdülő lánynak az egyik családban a nagyanyja szerint az egyik módon kellene nőnek lennie, a barátnői viszont másként viselkednek, az iskolában pedig harmadik norma van. Ezek a konfliktusok nagyon stresszesek lehetnek.

A moratórium időszak és az elköteleződés

Az identitásválság megoldásának folyamatában van egy fázis, amely a moratóriumnak hívott időszak. Ez az az idő, amikor a serdülő még aktívan keresi az önnön identitását, kísérletezik különféle szerepekkel, értékekkel, életmódokkal. Ez az az időszak, amikor a fiatal vidámparkban próbálgat, netán más vallásokat kutat, különféle barátokkal járt, sok hobbital próbálkozik. A szülőknek nagyon fontos, hogy megértik az időszak szükségességét. Biztos szülői támogatás nélkül sok serdülő nem merészel kísérletezni, és így elakad az identitáskeresésben.

Az elköteleződés az a pont, amikor a serdülő végül döntést hoz arról, hogy ki szeretne lenni, mit szeretne csinálni, miben hisz. Ez nem azt jelenti, hogy az ezután minden véglegesen eldölt. Az identitás még később is változik, de a serdülő már egy irányba haladva érzi magát, már van egy kardinális pont, amely körül az élete felépül.

Szerepkonfúzió és a krízis megoldásának zavarai

Ha egy serdülő nem oldja meg sikeresen az identitásválságot, szerepkonfúzióba kerül. Ez azt jelenti, hogy a fiatal nem rendelkezik egy koherens énképpel, bizonytalan az önmagáról, nem tudja, hogy ki szeretne lenni vagy mit szeretne az életből. Ez az instabil állapot gyakran depresszióhoz, szorongáshoz, önsértő viselkedéshez vezethet. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy azt gondolják, hogy ha egy serdülő jól teljesít az iskolában, akkor biztosan oké az identitása is. Ez egyáltalán nem garantált. Egy olyan serdülő, aki a szülők elvárásai szerint él, és soha nem merészel saját magát kifejezni vagy felfedezni, valóban nagy rizikóban van.

A korai záródás szintén problematikus. Ez akkor fordul elő, amikor a serdülő gyorsan elfogadja a szülők értékeit és céljait anélkül, hogy saját magát megvizsgálná. Később az életben, amikor az illető önálló döntéseket kell hogy hozzon, gyakran megjelenik az identitásválság újra, már felnőttként. Az igazi gyógyulás az, amikor a serdülő megenged magának idő arra, hogy kísérletezzen, hibázzon, és végül saját magából felépítse az identitást.

A szülői szerep az identitásválság támogatásában

Személyes tapasztalatom szerint a szülők túl gyakran azt gondolják, hogy az identitásválságot úgy lehetne megoldani, hogy mondják a serdülőnek, hogy ki legyen. Ez hogyha működne is, nem fejlesztene valódi identitást, csak egy elfogadott maszkot. Az igazi segítés az, hogy a szülő biztosít egy biztos alapot, amelyből a serdülő bátran képes kísérletezni. Ha a szülő azt mondja Ki vagyok én jól, és te ilyen és ilyen voltál mindig, akkor majd az leszel, az sokkal rosszabb, mint ha azt mondja Ki vagyok én nem biztos, és szeretném, hogy te magadra találj.

A szülőknek meg kell tanulniuk az úgynevezett demokratikus nevelési stílust. Ez azt jelenti, hogy a szülő nem diktál, hanem beszél, meghallgat, támogat. Az olyan szülő, aki merev vagy túl kontrollálóan viselkedik, rendszerint azt éri el, hogy a serdülő még jobban beleragad a konfliktusba. Fordítva, az olyan szülő, aki teljesen elhanyagolja az identitásválságot, azt mondja na hagyd abba ezt a lózofálást és dolgozz már, az is nagy szenvedést okoz.

Identitásválság tanácsadási lehetőségek Budapesten

Budapest számos kerületében működnek olyan pszichológusok és tanácsadók, akik kifejezetten az identitásválsággal küzdő serdülőkkel dolgoznak. A Budai Pszichológus Központ, amely a XI. kerületben működik, rendszeres tanácsadást nyújt az identitásválság témakörében. A XIII. kerületben több olyan magánpraktika működik, amely serdülőkre specializálódott. Az V. kerületben, a belvárosban, szintén van lehetőség. Az online tanácsadás egyre népszerűbb, különösen az olyan serdülőknél, akik még nagyobb magányosságban küzdenek az önismeretükkel.

Az identitásválság tanácsadást lehetőség szerint olyan pszichológussal kellene végezni, aki kifejezetten ehhez a korcsoporthoz értett. Nem minden pszichológus jó az adoleszcens munkához. Az itt-ott olyan szakemberekre lehet bukkan, akik a felnőtt terápiához vannak hozzászokva, és a serdülőkkel való munka speciális készségeit nem gyakorolják. Az identitásválsággal küzdő serdülőnek szüksége van egy olyan terapeuta mellett ülni, aki megérti a fejlődéstani kereteket, és nem azt gondolja, hogy az identitáskeresés bolondság vagy betegség.

A tanácsadás menetének alapjai

Az identitásválság tanácsadása általában azzal kezdődik, hogy a serdülő és a tanácsadó beszélgetésbe kezd. A tanácsadó nem szakralizálja az identitásválságot, nem azt mondja Ó nagy probléma, hanem azt mondja Ez teljesen normális, és szeretnem segíteni abban, hogy keresztül menj rajta. Az első alkaalmak nagyon fontos, hogy a tanácsadó jobbára hallgat, és a serdülő azt tapasztalja, hogy valaki igazán érdeklődik az ő nézőpontja iránt. Sok serdülő egyszerűen azt szükségleti, hogy valaki hallgasson meg őt, és ne ítélje meg azt, amit mond.

A tanácsadás során a serdülő megismerkedik saját magával, feltárja, hogy mely területeken van tiszta az identitása és mely területeken bizonytalan még. Különféle gyakorlatokat és feladatokat végez az identitás keresésben. Sokszor a szülőkkel közös ülésekre is sor kerül, hogy a család is megértse és támogassa ezt a folyamatot. Az identitásválság tanácsadás sokszor 3-6 hónapig tart, de ez a serdülőtől és az egyedi helyzetektől függően változik.