Merüljön el pánikbetegség pszichoterápiás kezelésébe Budapesten

Pánikbetegség pszichoterápia kezelés: hogyan működik a gyógyulás

Pánikbetegség pszichoterápia kezelés nem egyenlő azzal, hogy valaki ül egy fotelben és történeteket mesél. Ez egy aktív, kooperatív munkafolyamat, amelyben a terapeuta és a kliens közösen dolgoznak a pánik leküzdésén. Az elmúlt évtizedek kutatásai azt mutatják, hogy a pszichoterápia 70-80%-os sikerességgel javít pánikbetegségen. Ez jónak hangzik, de a valódi csoda az, hogy ami év, sőt évek óta zajlott az ember testében és fejében, azt hónapok alatt meg lehet fordítani. Sokan azt hiszik, hogy a pszichoterápia csak beszélgetés. De szakmai pszichoterápia sokkal több annál. Ez egy strukturált, tudományosan igazolt kezelési forma, amelyet megfelelően végzett terapeuta végez.

A pszichoterapeutikus folyamat és a terapeuta szerepe

Az első üléskor a terapeuta és a kliens közösen meghatároznak célokat és megkötik az úgynevezett terápiás szerződést. Ez sokkal komolybban hangzik, mint ami. De lényege, hogy tisztázni kell az elvárásokat. A terapeuta feltesz kérdéseket az életről, a szorongás kezdetéről, az előző kezeléskísérletekről. Ez nem puszta kíváncsiság. Ez felépít egy képet a problémáról. Személyes tapasztalatom szerint vannak pánikbetegeknél, akik azonnal megoldódnak az elsõ ülésből, csak azért, mert végre valaki meghallgatja õket, és nem azt mondja, hogy „semmi sem történt, csak képzeleted". A terápia felépítése pedig fontos. Ha hét alkalomból csak egy terápiah van heti rendszerességgel, az másik, mint ha napi konzultáció történik. A legtöbb pánikbetegség terápiája heti vagy kéthetente történik.

Kognitív viselkedésterápia pánikbetegségben gyakorlatban

A kognitív viselkedésterápia a pánikbetegség kezelésének aranystandardja. De mit jelent ez valójában? Az első fázis az edukáció. A terapeuta megtanítja a kliensnek, hogyan működik a pánik. Ez fontos, mert sokan azt gondolják, hogy szabálytalanul történik, vagy nincs rá logika. Pedig van. A pánik egy mintát követ. A pánikbetegség kezelésében a kognitív viselkedésterápia azt tanítja meg az embernek, hogy azonosítsa a gondolat-érzés-viselkedés láncot. A terapeuta és a kliens közösen írnak le egy pánikrohamot: mi történt előtte, mi volt a gondolat, milyen fizikai tünetek léptek fel, mi volt a viselkedés (valaki futott el, vagy beült egy kávézóba stb.). Ezt az ún. formát vagy naplót vezeti az ember otthon. Ez sok embernek már egyedül is nagy segítség, mert végre láthatóvá válik az addigi kaotikus állapot.

Volt egy eset, amikor egy nő megtanulta, hogy amikor szédülést érez, az alatt azonnal azt gondolja: „meghalhatok". De a valódi pánikbetegséget kifejlesztõ gondolat nem ez volt, hanem az, hogy szerinte a szédülés szívinfarktus jele. Amikor a terapeuta rávezette erre, és elkezdtek dolgozni azon, hogy ez nem igaz, a szédülés már nem volt olyan ijesztõ. Az edukáció tehát már önmagában terápia.

Expozíciós terápia és a félelmi lépcsõ

Az expozíciós terápia az egyik leghatékonyabb, de sok páciens számára legféltelmesebb módszer. Mert valóban félelemmel jár. Az alapelve: ha az ember kerüli a félelmetes helyzeteket, az erõsíti a pánikot. De ha fokozatosan szembenéz velük, tanul, hogy végül nem történik semmi veszélyes. Ezt a terapeuta „félelmi lépcsõvel" (anxiety hierarchy) végzi. Az ember és a terapeuta közösen felsorol helyzeteket, amelyektõl fél. Mondjuk egy páciens félelmei lehetnek: egyedül maradni, emberek közé menni, autóban ülni, szupermarketbe menni. Ezeket súlyozottság szerint sorrendbe teszik. Majd kezdik az enyhébb feltehetõ helyzetektõl. Nem azonnal a szupermarketbe megy az ember, hanem mondjuk elõször összetörvényes az ajtóhoz. Azután kinyitja az ajtót. Majd kilép. Ez előrehaladás. Néhány nap múlva már a sarki kisboltba megy. Ez az expozíció. Lassan, rendszeres gyakorlás.

Pszichodinamikus és mélylélektani megközelítés pánikban

Míg a kognitív viselkedésterápia a jelen problémára fókuszál, a pszichodinamikus terápia az okait vizsgálja. Az alapvetõ felvetése, hogy a pánik mögött gyakran tudattalan konfliktusok húzódnak meg. Például egy traumatikus gyerekkori élmény, vagy egy elhárított szülõi félelem. Ez a terápia hosszabb időt vesz igénybe, de vannak, akiknek ez érthető meg nagyobb mélységben a pánikot. Néha pedig az emberek ezen a terápiás forráson keresztül rádöbbennek, hogy a pánikjuk azért kezdõdött, mert az anyja is pánikbeteg volt, és õ „örökölte" ezt az attitûdöt. Ez a felismerés már terápiás hatást gyakorol.

Pszichoterápiás módszerek és azok alkalmazása pánikzavarban

Az első konzultáció és a megfelelõ terapeuta választása

Az elsõ konzultáció olyan, mint egy randira menni, csak hogy pszichológusokkal. Az emberek gyakran hibáznak, hogy azzal gondolnak, hogy egy terapeuta ugyanolyan, mint a másik. De nem az. A terápiás kapcsolat (az ún. "terápiás szövetség") legalább olyan fontos, mint maga a módszer. Sokszor hallok olyan történeteket, hogy egy páciens három terapeusta után végre az negyedikhez megtalálta az igazi azonosságot. Az elsõ ülésben nagyon fontos, hogy az ember biztonságban érezze magát. Kell, hogy megbízza a terapeuta tudásában, de azt is, hogy érdekli õt az ö ügye. Van terapeuta, aki csupán a protokollot követi, és van, aki valódi emberként áll az ember elõtt. Valahogy ilyesmit tapasztal az ember az elsõ nyolc percben. Ha kívül azt érzi az ember, hogy nem lesz jó, végig is fogja azt érezni.

Egyéni kontra csoportterápia pánikbetegségben

Az egyéni terápia magánéletek, ahol az ember csak a terapeutájával van. Ez a legtöbb pánikbeteget jobban érinti, mert az õ félelmeik és történeteik közvetlenül a terapeutára összpontosítódnak. A csoportterápia viszont azt az elõnyt adja, hogy az ember megláthatja, hogy más is pánikkal küzd. Nem egyedül van ebben. A csoport pedig csodálatos szociális támogatást ad, és a tagok megosztják egymásnak a stratégiákat. Sok pánikbeteget azonban zavart a csoportban nyitottá válni. Tehát az egyéni terápia gyakran a jó választás az elsõ lépésekben, majd később, ha az ember már jobban érzi magát, becsatlakozhat egy támogatási csoportba. A kutatások azt mutatják, hogy az egyéni terápia hatékonyabb a pánikbetegség kezelésében, de a csoportterápia költséghatékonyabb és szociálisan jótékony.

Online terápia és pszichológusok Budapesten

Az utóbbi évek nagy fejlõdése az online terápia. Az emberek otthonról, az õ komfortjából tudnak terapeuta számára beszélni. Ez особен jó pánikbetegeknél, akiknél az utazás és az emberek közé menés félelmet okoz. Az online terápia azonban van limitációja: nincs testbeszéd, szintén nincs közvetlen kapcsolat, és technikai problémák lehetnek. De a kutatások azt mutatják, hogy az online CBT legalább olyan hatékony, mint az offline. A legtöbb terapeuta most már fleksibilis: vannak alkalommal online, máskor offline konzultációkat végez. Ez rugalmassá teszi a kezelést.

Budapest szerencsés helyzetben van a pánikbetegségben szenvedõk számára. Számos képzett pszichológus elérhető, akik kifejezetten pánikbetegséggel foglalkoznak. A Semmelweis Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem képzett szakembereket adtak. Vannak privát rendelõk, mint a Lélekközpont, az EJTK vagy a Corvin Pszichológia, ahol minõségi terápia kapható. Az online felületeken (foglaljorvost.hu, pszichofészek.hu) könnyû találni terapeuta. Fontos, hogy az ember olyan szakembert keressünk, aki speciális tapasztalattal rendelkezik pánikbetegség terén. Az OEP-s (társadalombiztosításos) ellátás is elérhetõ, de általában hosszú a várólistája. Támogatási csoportok is léteznek Budapesten, ahol pánikbetegeknél tudnak egymásnak segítséget nyújtani. De akár online támogatási csoport is jó választás, ahol baráti kapcsolat alakulhat ki hasonló helyzetben õ páciensekkel.