Fedezze fel pánikbetegség okait budapesti elemzéssel

Pánikbetegség okai genetika és családi terhelés

Az emberek túlnyomó része azt gondolja, hogy a pánikbetegség okai tisztán lelki természetűek. De ez nem pontosan így van. Ha a családban már volt pánikbetegség vagy egyéb szorongásos zavar, akkor nagyobb az esély arra, hogy valaki maga is pánikbeteg lesz. Ennek biológiai alapja van, nem pedig puszta képzelet.

Személyes tapasztalatom szerint azok az emberek, akik tudják, hogy szüleiknek vagy nagyszüleiknek volt pánikbetegség, már előzetesen tudatában vannak a veszélynek. Ez önmagában nem jelent, hogy biztosan pánikbeteg lesz az illető, de a génekben ott van a hajlam. A kutatások azt mutatják, hogy a pánikbetegség okai genetikai és nem genetikai tényezőknek az összekapcsolódásában keresendők.

Stressz és traumatikus események mint pánikbetegség okai

A pánikbetegség okai között a legfontosabb a stressz. De nem az hétköznapi stressz, hanem a súlyos, feldolgozatlan trauma. Volt egy eset amikor egy 28 éves nő, akinek munkahelyi balesete volt, évekig nem tudott közlekedési eszközökön lenni anélkül, hogy ne csapná le rajta a pánik.

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy meghalalnak szeretett embereiket, de nem dolgozzák fel a gyászt. Akkor a pánikbetegség okai között elől helyezkedik el az elfojtott fájdalom. Válás, munkahelyét elvesztés, hosszú betegség, évekig tartó párkapcsolati válság, vagy gyermekkori bántalmazás mind szerepet játszhat abban, hogy később pánikrohamok kezdenek el jelentkezni.

Azt általában nem mondják el, de a pánikbetegség okai között ott van a váratlan sokk is. Egy haláleset, amely másodpercek alatt történik, sok embert megtörhet erre a mértékben. Az ilyen traumatikus események aztán rejtve dolgoznak az elme mélyén, és lehet, hogy csak később törnek felszínre pánikrohamok formájában.

Az agy biokémiai eltérései és pánikbetegség okai

Az orvosok és kutatók azt találták, hogy a pánikbetegség okai között biokémiai eltérések is szerepet játszanak. Az agy bizonyos részei, például az amygdala, amely a félelmet feldolgozza, túlreagálnak az ingerekre. De ennél mélyebb a probléma.

Véleményem szerint az a legfontosabb, hogy az emberek megértik, a pánikbetegség okai valóban biológiaiak, nem pedig képzeletbeliség vagy gyengeség. Az agy körülbelül 10-20 másodpercen belül szabadít fel olyan hormonokat, mint az adrenalin, amely felgyorsítja a szívverést, megemeli a vérnyomást, és a test olyan végzet érzésével küzd, mintha szívroham vagy agyérgörcs alakulna ki. De semmilyen valós veszély nincs.

A neurotranszmitterek, amelyeket az agy termel, befolyásolják az érzelmi egyensúlyt. Amikor ezekből, mint a serotonin, GABA vagy noradrenalin, nem elegendő van az agyban, az közvetlenül befolyásolja az érzelmi stabilitást. De ezt meg lehet kezelni gyógyszerekkel és terápiával.

Gondolatmintázatok és eltúlzott testfigyelem

Az egyik leglényegesebb pánikbetegség okai között a maga miatt teremtett negatív gondolatforrás. Az emberek, akik pánikbetegségre hajlamosak, túlzottan figyelnek a test működésére. Szapora szívverés, légszerzés vagy apró testérzékelések azonnal veszélyes betegségként értelmezik.

Azt gondolnak, hogy a gyors szívverés szívroham, a kimaradó szívütés halálos arritmiának, a légszerzés pedig légút szűkületnek. Majd pánikba esnek, ami még inkább gyorsítja a szívet, és ezáltal erősödik az érzés. Így alakul ki az úgynevezett ördögi kör. A pánikbetegség okai között tehát az erős katasztrofizáló gondolkodás is központi szerepet játszik.

Egyéb mentális zavarok és a pánikbetegség okai

Nem lehet nem megemlíteni, hogy a pánikbetegség okai között gyakran szerepel a depresszió vagy más szorongásos zavarok. Az emberek, akik már egy szorongásos zavar keretén belül élnek, nagyobb kockázattal fejlesztenek ki pánikbetegséget is.

De ott van a magányosság, az elszigetelődés és a szociális kapcsolatok hiánya is. Azok az emberek, akik nem tudnak nyitottan beszélgetni szeretteikkel a problémáikról, és minden tünetüket elrejtik, magukban feszültséget halmoznak fel. Ez később pánikrohamok formájában tör felszínre.

Szubsztanciák és az addiktív magatartás

Ezt nehéz kimondani, de a pánikbetegség okai között nagy szerepet játszik az alkohol és a drog használata. Sokan azt gondolják, hogy egy pohár alkohol után jobban érzik magukat, de valójában ez csak rövid ideig működik. Hosszú táv alatt az alkohol és a drogok súlyosan rontanak az agy kémiai egyensúlyán.

Körülbelül a pánikbetegek 30 százaléka alkohol, és 17 százaléka drog vagy egyéb szerek felhasználásával próbálja enyhíteni a tüneteket. De ez egy csapda. A szerhasználat túlnyomó részben csak eszkalálja a pánik súlyosságát.

Pánikbetegség okai Budapesten és a környékén

Érdekes tendencia az, hogy a nagyvárosokban, mint Budapest is, több a pánikbetegség előfordulása, mint az apróbb településeken. A pánikbetegség okai között a városi lét stresszeit, a folyamatos rohanást és a zajos környezetet kell megemlíteni. A Pesten lakók, különösen a belső kerületekben élők, állandó stresszhatás alatt vannak.

Az 5. és a 7. kerület, valamint a belváros folyamatos zaja és nyomása könnyebben indít el pánikrohamot, mint egy csendes környezet. A pesti munkahelyek, az ügyeleti rendszerek, a hosszú utazások a tömegközlekedésben, az erre jellemző anonimitás és az ellenőrzés hiánya mind olyan tényezők, amelyek a pánikbetegség okai között szerepet játszanak. Dunakeszin, Budaörsön, vagy az Erzsébetfalun élők azt tapasztalják, hogy amint Pestre mennek munkába, a szintje megemelkedik az aggodalmuknak.