Pszichoterápia erős szorongás és reziliencia fejlesztésére budapesti szakértőkkel

Mit jelent az erős szorongás reziliencia pszichoterápia

Az erős szorongás reziliencia pszichoterápia egy olyan megközelítés, ami nem csak a tünetek enyhítésére fókuszál. Hanem arra, hogy az ember ellenállóbbá váljon a jövőbeli stresszel szemben is. A reziliencia azt jelenti, hogy képes vagy visszapattanni a nehéz helyzetekből. Nem arról van szó, hogy soha nem érzel szorongást. Hanem arról, hogy ha jön, tudod kezelni.

Rengeteg ember azt gondolja, hogy a terápia célja a szorongás teljes megszüntetése. Ez nem reális. A cél az, hogy ne bénítson meg. Hogy funkcióképes maradj akkor is, amikor erős a nyomás. Budapesten sok olyan szakembert találni, aki ezt az irányt képviseli, mert már látták, hogy a klasszikus tünetkezelés önmagában kevés.

Személyes tapasztalatom szerint akik rezilienciafókuszú terápiát kapnak, azok hosszabb távon jobban teljesítenek. Mert megtanulnak eszközöket, amiket bármikor elő tudnak venni. Nem függ a terapeuta állandó jelenlététől.

Első lépés a probléma felismerése

Sokan évekig élnek úgy, hogy még azt sem tudják, erős szorongásban szenvednek. Gondolják, hogy ez normális. Hogy mindenki így érzi magát vizsgák vagy fontos megbeszélések előtt. De van különbség az egészséges izgalom és a bénító pánik között.

Ha valaki hónapok óta kerüli a társas helyzeteket, ha éjszakánként nem tud aludni az aggodalmaktól, ha fizikai tünetei vannak, akkor már nem normális szintről beszélünk. Az első lépés mindig az, hogy elismerjük magunknak, hogy segítségre van szükség.

Volt egy kliensem, aki három évig halasztgatta. Mondta, hogy nincs rá ideje, hogy megoldja magától is. Amikor végre eljött, azt mondta, miért nem jött már korábban. Mert amit hónapokig próbált egyedül, az két hét alatt elkezdett változni szakmai segítséggel.

A terápiás folyamat felépítése

A kezelés általában felmérésssel kezdődik. Meg kell érteni, honnan jön a szorongás. Van, akinél gyerekkori trauma, van, akinél egy konkrét esemény indította el, van, akinél fokozatosan alakult ki. Minden esetben más a megközelítés.

Másodszor jönnek a stabilizációs technikák. Légzés, testtudatosság, itt és most gyakorlatok. Ezek azonnal használhatók. Amikor pánikroham jön, ezek az eszközök segítenek lehozni az intenzitást. Nem megoldják a problémát, de adnak azonnali kontrollt.

Harmadik fázis a gondolati minták feltérése. A szorongás gyakran irracionális gondolatokon alapul. Katasztrofizálás, fekete-fehér gondolkodás, túláltalánosítás. Ezeket meg kell tanulni felismerni és megkérdőjelezni.

Negyedik lépés az expozíció. Fokozatosan szembenézünk azzal, amitől félünk. De kontrollált körülmények között. Ha valaki fél a tömegközlekedéstől, először csak elképzeljük. Aztán megnézzük kívülről. Aztán egy megállót utazunk. És így tovább.

Ötödik szakasz a reziliencia építés. Itt arról van szó, hogy felismerjük a saját erőforrásainkat. Mit csináltunk korábban, ami működött. Kik azok az emberek, akikre támaszkodhatunk. Milyen értékek vezetnek minket. Ez az, ami hosszú távon fenntartja az eredményt.

Mennyi időbe és pénzbe kerül

A pszichoterápia ára Budapest területén változó. Függ a szakember tapasztalatától, a módszertől és attól is, hogy milyen hosszú a kezelés.

Az átlagos kezelés 10-20 alkalmat jelent. Ez azt jelenti, hogy összesen 150000 és 400000 forint közötti költséggel kell számolni. Sok embernek ez soknak tűnik. De ha belegondolunk, hogy évekig tart a szorongás és mennyi mindentől tart vissza, akkor már másképp néz ki.

Lично én úgy látom, hogy 12000 forint alatt ritkán találni olyan szakembert, aki tényleg ért a reziliencia építéshez. Ez specifikus tudást igényel, nem elég a basic pszichológia.

Tipikus buktatók a kezelés során

Az egyik legnagyobb hiba, hogy az emberek túl gyors eredményt várnak. Két ülés után már feladják, ha nem látnak drámai változást. A reziliencia építés idő. Hónapokról beszélünk, nem hetekről.

Másik probléma, hogy csak a tüneteket akarják kezelni. Gyógyszert szednek, de nem dolgoznak a mögöttes okokkal. A gyógyszer segíthet átmeneti nehézségeken, de önmagában nem old meg semmit. Kombinálni kell terápiával.

Harmadik hiba az, hogy az emberek nem gyakorolnak otthon. A terápia nem varázslat. Ami az ülésen történik, az csak a kezdet. A munka nagy része otthon folyik. Ha valaki nem csinálja a gyakorlatokat, akkor ne csodálkozzon, hogy lassú a haladás.

Negyedszer sokan egyedül próbálják megoldani. Olvasnak cikkeket a Qjob.hu oldalon vagy máshol, néznek videókat. Ez jó kiegészítés, de nem helyettesíti a személyre szabott terápiát. Minden eset más. Ami egyiknek beválik, a másiknak nem.

Ötödször az a hiba, hogy szégyellnek segítséget kérni. Főleg férfiaknál látom ezt. Gondolják, hogy gyengék, ha nem bírják egyedül. Ez marhaság. A legerősebbek azok, akik felismerik, mikor van szükség támogatásra.

Hogyan lehet megtalálni a megfelelő szakembert

Első körben érdemes megnézni az értékeléseket. Ezen a weboldalon rengeteg vélemény van. Nem csak az számít, hogy hány csillag, hanem az is, mit írnak. Ha valaki konkrétan említi, hogy szorongással vagy reziliencia építéssel foglalkozik a szakember, az jó jel.

Második szempont a módszer. Nem minden terápiás irányzat egyformán hatékony szorongásra. A kognitív viselkedésterápia az, amiről a legtöbb kutatás van. De vannak más irányok is, amik működnek. Mindfulness alapú, ACT, sématerápia. Érdemes utánanézni, melyik illik hozzánk.

Harmadszor az elérhetőség. Van, aki csak hétfőn tud, van, aki hétvégén is. Van, aki csak személyesen fogad, van, aki online is elérhető. Ez praktikus kérdés, de fontos. Ha valaki nem tud időt szakítani, nem fog menni.

Negyedszer a kémia. Az első találkozáson érzed, hogy működik-e a kapcsolat. Ha nem, akkor tovább kell lépni. Semmi baj nincs azzal, ha valaki megpróbál több szakembert is, mire megtalálja a megfelelőt.

Mit várhatunk hosszú távon

A reziliencia nem azt jelenti, hogy soha nem leszünk szorongóak. Azt jelenti, hogy amikor jön a stressz, gyorsabban talpra állunk. Nem esünk darabokra minden kisebb nehézségnél.

Várható, hogy a mindennapi működés javul. Többet vállalunk, kevesebb helyzetet kerülünk. Jobban alszunk, kevesebb a fizikai tünet. Ez nem egyik napról a másikra történik. De ha visszanézünk három hónap után, látjuk a különbséget.

Az is fontos, hogy megtanuljuk felismerni a saját korlátainkat. Nem kell mindent vállalni. Nem kell mindig erősnek lenni. A reziliencia része az is, hogy tudjuk, mikor kell visszavonulni és pihenni. Ez nem gyengeség, hanem intelligencia.

Végső soron az a cél, hogy legyen egy eszköztárunk. Amikor nehéz pillanat jön, tudjuk, mit tegyünk. Légzünk, átkeretezzük a helyzetet, behívunk valakit segítségnek. És lassan ez automatikussá válik. Már nem kell azon gondolkodni, mi a következő lépés. Csak csináljuk.