Szellőző- és klímaberendezés-szerelők Budapesten: Vélemények és kedvező árak

Miért nem mindegy milyen szellőző- és klímaberendezés-szerelő dolgozik

A szellőzés és a klímatechnika két különböző szakterület, de gyakran egymással összefügg. Van, aki csak klimatizáláshoz ért, de a szellőzőrendszerekhez nem. Másik meg épületgépész, de a hűtőközeg kezelésében nincs gyakorlata. Ha egy lakásba központi klímát szerelsz be szellőzőcsatornákkal, olyan szakember kell, aki mindkettőt ismeri. Különben az egyik rész jól működik, a másik meg problémás lesz.

Volt egy konkrét eset Budapesten, amikor egy családi házba légcsatornás klímarendszert telepítettek. A klimaszerelő jól bekötötte a kültéri és beltéri egységeket. De a csatornahálózatot rosszul méretezték. Az egyik szobában túl erős volt a légáramlás, a másikban meg alig érkezett hűtött levegő. A javítás újabb 180 ezer forintba került, mert át kellett méretezni a csatornákat.

A szellőzőrendszerek telepítése külön szakma. Itt nem elég a csatornákat összekötni. Tudni kell, hogyan oszlik el a légmennyiség az elágazásoknál. Mekkora átmérőjű csatorna kell egy 25 négyzetméteres szobához. Milyen zajszint fogadható el hálószobában. Ezek műszaki számítások, nem megérzés. Ha valaki csak tapasztalatból dolgozik, könnyen mellélő.

Mikor van szükség szellőző- és klímaberendezés-szerelőre

Új építésű házaknál gyakori a központi klíma légcsatornákkal. Ez elegánsabb megoldás, mint több split egység a falon. De a tervezés és szerelés bonyolultabb. Kell egy erős kompresszor a kültérre, légcsatornahálózat a padláson vagy álmennyezetben, és minden szobába kifúvó rács. Ha egy lépést elrontanak, az egész rendszer hatékonysága romlik.

Irodaházakban és üzletekben szinte mindig kombinált rendszer van. Szellőzés friss levegőért, klíma a hűtésért. Ezek egymásra épülnek. A szellőztető berendezés hozza a levegőt kívülről, a klíma hűti vagy fűti. Ha a két rendszer nincs összehangolva, pazarlás lesz. A szellőzés behozza a meleg levegőt, a klíma meg próbálja lehűteni. A fogyasztás duplája annak, ami kellene.

Régi panellakásokban gyakori probléma a rossz szellőzés. A fürdőben penészedik a fal, a konyhában marad a szag. Ilyenkor mechanikus szellőzést kell telepíteni. De ha már úgyis bontják a mennyezetet, sokan beleépítik a klímát is. Ekkor van szükség olyan szakemberre, aki mindkét területet ismeri. Külön szerelőket hívni drágább és bonyolultabb.

Ezeket ellenőrizd mielőtt döntesz

• Légcsatorna tervezési tapasztalat
• Hűtéstechnikai jogosítvány megléte
• Referenciák kombinált rendszerekről
• Zajszámítás ismerete szellőzésnél
• Írásos árajánlat minden költséggel

A légcsatorna tervezés kritikus. Sok szellőző- és klímaberendezés-szerelő megérzésből dolgozik. De ha a csatorna átmérője kicsi, zúgni fog. Ha túl nagy, feleslegesen drága. Van rá számítási módszer, amit szakembernek ismernie kell. Ha azt mondja, hogy majd meglátjuk helyben, az nem jó jel.

A hűtéstechnikai jogosítvány kötelező, ha hűtőközeggel dolgozik. Szellőzésnél ez nem kell, de klímánál igen. Ha valaki csak szellőzőrendszereket szerelt eddig, lehet, hogy nincs meg neki. Akkor meg nem tudja a klímát bekötni. Kérdezd meg előre, hogy mindkét területen jogosult-e dolgozni.

A zajszámítás azért fontos, mert a légáramlás hangot kelt. Főleg éjszaka zavaró, ha a szellőzőrács zümmög a hálószobában. Van, hogy a csatorna mérete jó, de a légsebesség túl nagy. Akkor csökkenteni kell a ventilátor fordulatát. De ezt előre ki kell számolni, nem utólag találgatni.

Gyakori hibák kombinált rendszereknél

Az első hiba az alulméretezett légcsatorna. Sok szakember azt gondolja, hogy egy 120 milliméteres csatorna elég egy szobához. De ha 30 négyzetméter a helyiség, és erős a klíma, a levegő túl gyorsan áramlik. Ez zúgást okoz. Az átmérőt 150-160 milliméterre kellett volna tervezni. A javítás meg már nem könnyű, ha a mennyezet le van zárva.

Második probléma a csatornák szigetelésének elhagyása. Ha hűtött levegő megy a csatornában, a kívülső fala lehűl. Rajta kicsapódik a pára, beázik a mennyezet. Egy konkrét esetnél a padláson vezették a csatornát szigetelés nélkül. Nyáron annyira összefutott a víz, hogy a mennyezetről csöpögött. A teljes csatornahálózatot le kellett szerelni és szigetelni. Plusz 220 ezer forint lett.

Harmadik hiba a légmennyiség rossz elosztása. Ha egy kültéri egységhez négy szoba csatlakozik, mindegyiknek kapnia kell arányos levegőt. De ha a csatornák mérete nem stimmel, az első szoba mindent elkap, az utolsó meg semmit. Erre szabályozó csappantyúk kellenek az elágazásoknál. Ezeket be kell állítani telepítés után. Sok szakember ezt kihagyja, mert időigényes.

Negyedik probléma a visszaáramlás megakadályozása. A szellőzőrendszerben vissza nem térő csappantyú kell, hogy ne jöjjön vissza a levegő. Főleg konyhában fontos, hogy a szag ne menjen át más szobába. Ha ez nincs meg, az egész lakásban érezni, ha főznek. Ezek az apró alkatrészek 5-8 ezer forint darabja, de sokan spórolnak rajtuk.

Árak szellőző- és klímarendszereknél

Az árak csak munkadíjak, anyagok és alkatrészek nélkül. Egy teljes rendszer alkatrésze 1,5-2,5 millió forint között van. A Qjob.hu platformon találsz szakembereket, akik részletes árajánlatot adnak helyszíni felmérés után. Budapesten ezek az átlagos árak, kistelepüléseken 10-15 százalékkal olcsóbb lehet. De vigyázz a túl olcsó ajánlatokkal. Ha valaki fele annyiért vállalja, valószínűleg nincs meg a tapasztalata, vagy spórol az anyagokon.

A légcsatorna méterára azért fontos, mert egy átlagos családi házban 40-60 méter csatorna van. Ez plusz 480-720 ezer forint munkadíj az alapáron felül. A zajcsillapított doboz pedig olyan elem, amit érdemes beépíteni. Ez csökkenti a ventilátor zaját 60-70 százalékkal. Éjszaka nem hallod, hogy megy a rendszer.

Milyen rendszerhez milyen szakember kell

Az egyszerű szellőzőrendszerhez elég egy tapasztalt épületgépész. Ez csak légcsatornák és ventilátor, nincs hűtés. Ilyenkor nem kell hűtéstechnikai jogosítvány. De ha klímát is szerelsz mellé, akkor már kombinált tudás kell. A szakembernek értenie kell a légáramláshoz és a hűtőközeghöz is.

A központi klíma légcsatornával már bonyolultabb. Itt egy nagy teljesítményű kültéri egység van, és a légcsatornákon keresztül osztja szét a hűtött levegőt. Ehhez precíz tervezés kell. Mekkora teljesítmény, hány szoba, milyen hosszú csatornák. Ha egy lépést elrontanak, a rendszer alulteljesít vagy túlfogyaszt.

A kereskedelmi rendszereknél, mint irodaházak vagy üzletek, már mérnöki szintű tudás kell. Ott több száz négyzetméter van, több zóna, bonyolult vezérlés. Ilyenkor ne egy szellőző- és klímaberendezés-szerelőt keress, hanem épületgépész mérnököt, aki cégekkel dolgozik.

Amit tudni kell budapesti lakásokról

A fővárosban sok a panellakás, ahol nincs elég hely légcsatornáknak. Ilyenkor mini csatornás rendszert lehet telepíteni. Ez kisebb átmérőjű csövekkel dolgozik, 50-80 milliméter. Ezek elfognak egy álmennyezetben vagy egy gipszkarton burkolatban. De a szakembernek tudnia kell, hogyan kell ezeket méretezni. Más számítás, mint a standard 120-150 milliméteres csatornáknál.

A belvárosban gyakori, hogy az épület műemléki védettség alatt áll. Ott a kültéri egységet nem lehet akárhova tenni. Van, hogy a belső udvarra kell, vagy a tetőre. Ez drágítja a szerelést, mert hosszabb csővezeték kell, esetleg emelőkosaras munkát is igényel. Ezt előre tudni kell, és a szakembernek tapasztalattal kell rendelkeznie műemlékes épületekben.

Az új építésű házakban egyre gyakoribb a hővisszanyerős szellőzés klímával kombinálva. Ez télen is tudja szellőztetni úgy, hogy nem veszíti el a hőt. De a beállítás bonyolult. Ha valaki nem ismeri ezeket a rendszereket, könnyen rosszul állítja be. Akkor meg a fűtés pazarolja az energiát.