Business analystok Budapesten: Vélemények és kedvező árak

Mit csinál egy Business Analyst és mikor kell keresni

A legtöbb vállalkozás akkor kezd Business Analyst után nézni, amikor a fejlesztések nem hozzák a várt eredményt. Elkészül egy szoftver vagy rendszer, de nem azt csinálja, amit kellene. A probléma általában nem a programozókkal van, hanem azzal, hogy senki nem fogalmazta meg pontosan, mi is kellene tulajdonképpen. Egy business analyst pontosan ezt csinálja. Lefordítja az üzleti igényeket olyan nyelvre, amit a fejlesztők megértenek.

Budapest területén sok IT projekt fut párhuzamosan, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ahol nincs elemző a csapatban, ott 60-70 százalékkal nagyobb az esély arra, hogy a projekt csúszik vagy túlköltkezik. Volt egy eset, amikor egy webshop fejlesztésnél 4 hónap után derült ki, hogy a megrendelő teljesen mást képzelt el. 8 millió forint ment el feleslegesen, mert nem volt, aki időben tisztázza a követelményeket.

A business analyst feladata sokrétű. Interjúkat készít az érintettekkel, feltérképezi a folyamatokat, dokumentálja a követelményeket és koordinál a fejlesztők meg az üzleti oldal között. Nem programoz, de érti a technikai lehetőségeket. Nem dönt az üzleti stratégiáról, de átlátja, hogy az mit jelent a gyakorlatban.

Árazás és költségek Business Analyst esetén

Az árak nagyon változóak. Egy tapasztalt szakember Budapest belvárosában könnyen kérhet 25 000 forintot óránként, míg vidéken vagy online ugyanaz a munka 15 000 körül is megoldható. De itt vigyázni kell. Az olcsó elemző gyakran drágább, mert később kiderülnek a hibák és újra kell kezdeni mindent.

Tapasztalatom szerint 12 000 forint alatt óradíjban nem érdemes business analyst-et keresni, mert valószínűleg nincs kellő gyakorlata. Főleg akkor nem, ha komplex üzleti folyamatokról van szó. Van különbség aközött, hogy valaki egy webshop kosár funkcióját elemzi vagy egy gyártási folyamat digitalizációját.

Hogyan válassz Business Analyst-et

• Nézd meg a korábbi projekteket
• Kérdezz rá konkrét módszertanokra
• Beszélgess az előző ügyfeleivel
• Ellenőrizd a domain tapasztalatot
• Teszteld a kommunikációs képességét
• Kérj minta dokumentumokat korábbi munkákból

A legfontosabb szempont a kommunikáció. Egy jó business analyst úgy tud beszélni a CFO-val, hogy az megérti, és ugyanúgy tud beszélni a backend fejlesztővel is. Ha az első találkozón nem érted, mit mond, az rossz jel. A szakzsargon használata nem jelent szakértelmet. Sokszor pont az ellenkezője.

Második kritérium a módszertan ismerete. Agile, Waterfall, Scrum, BPMN, UML. Ezeknek a nevét ismernie kell, de ami fontosabb, tudnia kell, melyiket mikor használja. Van, aki mindenhol agilisan akar dolgozni, pedig vannak projektek, ahol ez nem működik. Például egy bankrendszer fejlesztésénél vagy egy gyógyszeripari rendszernél a szabályozás miatt sokkal strukturáltabb megközelítés kell.

Harmadik szempont a tapasztalat az adott iparágban. Egy kereskedelmi rendszer elemzése más, mint egy logisztikai rendszeré. Ha a business analyst ismeri az iparágat, akkor sokkal gyorsabban megérti a problémákat és nem kell neki mindent elmagyarázni. Ez rengeteg időt spórol.

Gyakori problémák projekteknél

Sok projekt azért bukik el, mert az elemző túl gyorsan kezd bele a munkába. Nem tisztázza le rendesen a kontextust, nem beszél az összes érintettel, hanem rögtön írja a dokumentációt. Aztán később kiderül, hogy a controlling osztálynak teljesen más elképzelései voltak, mint a sales csapatnak. És mindkettőnek igaza van a maga szempontjából.

Másik hiba, hogy túl bonyolultan fogalmaz. A követelmény specifikáció azért készül, hogy mindenki értse. Ha csak az IT osztály érti, akkor félmunka. Az üzleti oldalnak is látnia kell, hogy amit kértek, az benne van-e a dokumentumban. Én személy szerint akkor tartom jónak egy elemzést, ha egy középvezető 10 perc olvasás után meg tudja mondani, hogy helyes-e vagy sem.

Harmadik probléma az utókövetés hiánya. Elkészül a specifikáció, átadja az elemző a fejlesztőknek, aztán eltűnik. De a fejlesztés közben rengeteg kérdés merül fel. Ha nincs ott a business analyst, aki tisztázza ezeket, akkor mindenki a saját fejével dönti el a dolgokat. És az esetek 80 százalékában rosszul döntenek, mert nem ismerik az üzleti logikát.

Mire figyelj szerződéskötésnél

• Fix ár vagy óradíj alapú
• Pontosan milyen dokumentumokat kapsz
• Hány iterációt tartalmaz az ár
• Milyen formátumban kapod a kimeneteket

A Qjob.hu oldalon sok business analyst kínálja a szolgáltatását. Fontos, hogy a szerződésben egyértelműen szerepeljen, mit kapsz. Van, aki azt mondja, hogy követelmény specifikációt ír, de az egy 15 oldalas Word dokumentum lesz, aminek fele üres. Mások csinálnak részletes folyamatábrákat, use case diagramokat, adatmodellt is. A különbség óriási.

Fix áras megbízásnál nagyon fontos, hogy le legyen írva a scope. Ha később változik valami, az plusz költség. Ez rendben is van, de akkor jelezni kell időben. Óradíjas elszámolásnál pedig kérd el rendszeresen az időkimutatást. Nem azért, mert nem bízol meg a szakemberben, hanem mert te is látni akarod, mire megy az idő. Ha túl sok megy adminisztrációra és kevés az érdemi elemzésre, az gond.

Végül fontos a szellemi tulajdon kérdése. A dokumentumok, amiket az elemző készít, kié lesznek. Normális esetben a tied, hiszen te fizetsz értük. De van, aki megtartja magának bizonyos sablonokat vagy módszertanokat. Ez nem baj, ha előre tudod és belefér az árba. Csak ne utólag derüljön ki, hogy nem viheted magaddal a dokumentációt, ha esetleg másik fejlesztővel szeretnél dolgozni később.

Találkoztam olyan esettel, amikor egy business analyst 3 hónapig dolgozott egy projekten, de a dokumentációt nem adta át rendesen, mert egy másik megbízás jött közben. A cég kénytelen volt újrakezeni mindent egy másik elemzővel, mert amit kaptak, az használhatatlan volt. Ez 2,8 millió forintos többletköltség volt. Szóval a szerződésben legyen benne, hogy milyen ütemezésben és formában történik az átadás.