Ki végez Budapesten vegyszeres rozsdaeltávolítást festéshez?

Vegyszeres rozsdaeltávolítás passziválás – a mechanikus módszer alternatívája

A legtöbb ember, ha rozsdás fémszerkezetet lát, drótkefét vagy csiszolókorongot keres. Ez érthető, mert a mechanikus rozsdaeltávolítás kézzel fogható eredményt ad, és nem igényel különösebb vegyszerismeretet. De van olyan helyzet, ahol ez a módszer nem működik jól, vagy egyáltalán nem alkalmazható. Görbült felületek, tagolt kovácsoltvas szerkezetek, szűk zugok, hegesztési varratoknál lévő korróziós foltok, vagy olyan acélelemek, amelyeket nem lehet szétszerelni, beletartoznak ebbe a körbe. Ilyenkor jön képbe a vegyszeres rozsdaeltávolítás, amelyet passziválással érdemes lezárni a tartós védelem érdekében.

Budapest régebbi épületein rengeteg ilyen szerkezet van. Kovácsoltvas kerítések, öntöttvas kapufogadók, korlátok, erkélyrácsok, ahol a csiszolókorong csak a könnyen elérhető sík részeket tudja rendesen kezelni. A sarkok, a profilok találkozásánál lévő mélyedések, a hegesztési pontok – ezeket vegyszer éri el megfelelően, a mechanikus eszköz nem.

Mit jelent a passziválás, és miért nem ugyanaz, mint az átalakítás

Sokan összekeverik a rozsdaátalakítást és a passziválást. Nem ugyanaz. A rozsdaátalakító a már kialakult rozsdával lép reakcióba, és stabil vaskomplexszé alakítja. A passziválás ettől független lépés, amely tiszta, már rozsdamentes fémfelületen hajtható végre. Célja, hogy a fém felületén egy vékony, zárt, kémiailag inaktív réteget alakítson ki, ami megelőzi az újabb korrózió kiindulását.

Acélfelületen a passziválás általában foszforsavas kezeléssel történik, ami egyszerre végzi el a maradék rozsda feloldását és egy foszfátréteg kialakítását a fémen. Ez a foszfátréteg önmagában nem korrózióálló, de rendkívül jó tapadófelületet ad a korrózióvédő alapozónak. Ahol ezt a lépést kihagyják, ott az alapozó közvetlenül a mechanikusan megtisztított, de kémiailag nem passzivált fémre kerül, és a tapadása gyengébb lesz, különösen nedvesebb kültéri körülmények között.

7.000 Ft/m² alatt komplett, kültéri vegyszeres kezelés passziválással és fedőfestékkel együtt megkérdőjelezhető. Ez az ár nemigen fedi az anyagköltséget és a munkaidőt egyszerre, ha valóban minden lépés elvégzésre kerül.

A vegyszeres eljárás lépései a gyakorlatban

Az első lépés mindig a zsírtalanítás. Olaj, zsír, szilikon vagy kéznyom a felületen megakadályozza, hogy a rozsdaeltávolító vegyszer egyenletesen érintkezzen a fémmel. Ez a lépés sokszor kimarad, és ezért lesznek foltos, egyenetlen kezelési eredmények.

A rozsdaeltávolítás foszforsavas oldattal történik, amelyet ecsettel, szivaccsal vagy szórással visznek fel a felületre. Az oldat savas hatása feloldja a vasoxidot, és közben foszfátréteget alakít ki a fémen. A reakcióidő hőmérséklettől és a rozsda mélységétől függően 15 perctől több óráig terjedhet. Vastag, rétegzett rozsdánál előbb mechanikusan kell eltávolítani a laza részt, és csak ezután jön a vegyszer. A foszforsavas szer nem csoda: mélyen beégett, rétegzett rozsdát, ahol a fém szerkezete már károsodott, nem tud helyreállítani.

A passziválás ezután következik. A már tiszta, reaktív fémfelületre kerül a passziváló oldat, ami kialakítja a zárt, kémiailag inaktív réteget. Kültéri acélszerkezeteken ez az a pont, ahol a sor meghatározza, hogy az alapozó mennyire fog tartani. Személyesen azt tapasztaltam, hogy ahol ezt a két lépést, a vegyszeres rozsdaeltávolítást és a passziválást következetesen elvégzik, ott az alapozó és a fedőfesték lényegesen hosszabb ideig tart, mint ott, ahol csak mechanikus csiszolás után kerül rá az alapozó.

Hol nem működik jól a vegyszeres módszer

Sokan azt hiszik, hogy a vegyszeres megoldás mindent megold. Nem így van. Ha a fém teljesen átrozsdásodott, lyukacsos, elvékonyodott, ott a vegyszer sem segít, ott csere kell. A vegyszeres eljárás felszíni és közepesen mélyre ható korróziónál hatékony, de nem helyettesíti az anyag mechanikai integritásának vizsgálatát.

Volt egy eset egy XIII. kerületi társasháznál Budapesten, ahol egy erkélykorlát felújításánál a szakember vegyszeres kezeléssel próbálta megoldani az egész munkát, mert a korlát profiljai miatt csiszolni nehéz lett volna. Az oldat valóban eltávolította a felszíni rozsdát, de a profil belső oldalán, ahol az víz szokott meggyűlni, a fal is lyukacsos lett, azt a rész szinte szétmállott a savas kezelés alatt. A passziválásra és festésre már nem lett volna értelme. Az adott részeket ki kellett vágni és új acélprofilt beheggeszteni. A tanulság: vegyszeres kezelés előtt valaki nézze meg, hogy a fém valóban megtartotta-e a szerkezeti szilárdságát, mert különben vesztegetett idő és pénz.

Szakember keresése Budapesten ilyen munkákhoz

A vegyszeres rozsdaeltávolítás és passziválás nem olyan munka, amit bármely festő magabiztosan elvégez. Az anyagok helyes sorrendje, a reakcióidők betartása, a megfelelő vegyszerkombináció kiválasztása acél, kovácsoltvas vagy ötvözetfémek esetén mind szaktudást igényel. Aki azt mondja, hogy ez ugyanolyan, mint a sima festés, az valószínűleg nem foglalkozik rendszeresen fémfelületek vegyszeres kezelésével.

Budapesten van olyan egyéni szakember, aki kifejezetten fémszerkezetek korrózióvédelmét vállalja. Ezek az emberek általában nem reklámozzák magukat nagy cégként, de pontosan tudják, melyik vegyszer melyik acéltípushoz való, mikor kell passziválni és mikor elegendő az átalakítós kezelés. A Qjob.hu-n azok a hirdetők érdemelnek figyelmet, akiknek korábbi értékeléseinél konkrétan kerítés-, korlát- vagy kaputelújítás szerepel, nem csak általános festési munkák. Ez az a különbség, ami megmutatja, ki ért hozzá valóban.