Ki épít Budapesten vadkerítést gyorsan és szakszerűen?

Vadkerítés építése Budapesten

A vadkerítés építése olyan munkavégzés, amely az akác oszlopok előkészítésével és horganyzott drót feszítésével során alakít ki tartós védelmet az állatok ellen. Budapest vidékén, az erdőkhez közeli területeken ezt a megoldást sokszor választják, mert gyorsabban megvalósítható mint a fakerítések, de tartósabb az egyszerű drótháló. Az akác oszlopos vadkerítés ugyanakkor egyszerűbb szerkezetű mint a betonoszlopos rendszerek, így az ár kedvezőbb marad. Korábban hallottam olyan tulajdonostól, aki húsz éve építtetett ilyet, és azóta teljesen probléma nélkül működik, csak a drót feszítgetésére volt szüksége évente egyszer. A vadkerítés építése során az akác oszlopok lekérgezése kritikus lépés, mert enélkül az élettartam kevésbé lesz hosszú.

Akác oszlopok előkészítése és kérgezése

Az akác oszlopok az egész vadkerítés alapját adják, ezért az előkészítésük nagyon fontos feladat. Az oszlopokat általában 4–5 méterenként helyezik el, és 70–100 cm mélyre verik a talajba az oszlopverő gép segítségével. Budapest talaja miatt, amely gyakran sárga agyag, szúrós lehet az ásás, és előfordulhat, hogy kövek is akadályozzák az oszlop leverését. Ilyenkor 50 cm sugarú körön belül kell ismét próbálkozni. Az akác oszlopokat minden esetben le kell csipegetni, vagyis el kell távolítani a kérget, mert a kéreg alatt megtelepedő élősködők csökkentik a fa időtállóságát. Emellett az esztétikai megjelenés is jobb lesz a kéreg nélkül. Az oszlopok földdel érintkező részét bitumenes festékkel kell kezelni, amely meggátolja a korai rothadást. Ez kb. egy dl festéket igényel oszloponként. Személyesen azt tapasztaltam, hogy a sietős munkákban pont ez a lépés szokott kimaradni, és akkor már pár év múlva romlást lehet látni az oszlopok alján.

Nyomvonal kijelölése és szintetés

A vadkerítés építésének kezdete az alapos terv és a nyomvonal kijelölése. A bekerítendő terület határait pontosan meg kell határozni, és célszerű a szintezésre és a hossz megmérésére figyelmet fordítani. Budapest környékén a domborzat miatt nem mindig egyenes a nyomvonal, és ezt fel kell majd dolgozni az oszlopok elhelyezésénél. A kijelölt helyen az oszlopok helyét jelzőfestékkel rögzítik a talajon. Az oszlopok távolsága általában 4–6 méter között szokott lenni, de ez függ a terület típusától és a fel- vagy lezárás céljától. Ha hosszabb szakaszokon végig ugyanaz az oszloptáv, az könnyebbé teszi a munkát, de nem szabad erőszakkal egyforma távolságot fenntartani, ha a terep ezt nem teszi lehetővé. Saroknál vagy nagyobb terepváltásnál támaszoszlopra és merevítésre van szükség, mely az egész szerkezet stabilitásához járul. A szintvonalak követése, valamint az oszloprö kitöödésének elkerülése sok gondot megtakaríthat később.

H-oszlopok kialakítása és merevítés

Az H-oszlopok a vadkerítés merevítésének kulcseleme, melyek az oszlopok közötti feszítéshez szükségesek. A kijelölt helyeken akác oszlopok vízszintes összekapcsolásával hozzák létre ezeket, ahol egy vízszintes akác oszlopot az függőleges oszlopba fészekkel kell vágni, majd az keresztvet ék alakban alakítják. A merevítést speciális feszítődrót és szerszám segítségével végzik. Az akác H-oszlopok építéséhez gondos munka szükséges, és nem mindegy, hogy milyen szorosan vannak összekapcsolva. A sarok oszlopoknál és a feszítőpontok között 2,75 méterre ajánlott ezt a szerkezetet alkalmazni. A H-oszlopok nagyobb terhelést bírnak, mint az egyszerű oszlopok, és rugalmasabb feszítést tesznek lehetővé a drót számára. Ez a lépés felelős azért, hogy a kerítés évek múlva se dőljön meg vagy ne lazuljon meg. Sok magánember azt gondolja, hogy az oszlopok elég ha csak beverjük a talajba, de az H-merevítés nélkül nem működik hosszú ideig.

Drót feszítése, felhelyezése és rögzítése

A drót felhelyezése csak a terhelési oldalon engedélyezett, és ezt nagyon gondosan kell elvégezni. A horganyzott vadháló tekercset ki kell teríteni az egész szakasz mentén, és U-szög segítségével ideiglenesen rögzíteni a felső szálhoz, de csak lazán, hogy a feszítéskor az erő ki tudja húzni az ideiglenes szöget. Az U-szegek nem szabad teljesen beverniek, csak úgy kell, hogy a drót vízszintes szálai el tudjanak csúszni alatta, így biztosítva a kerítés rugalmasságát. A láncos feszítő szerszám segítségével kell egyenletesen elvégezni a feszítést, amely legfeljebb kétfő embernek megengedett ahhoz erőt fejtenie ki. A végső rögzítéskor az alsó 3 szálat szögelni kell, majd minden másodikat és a legfelsőt is. A szomszédos oszlopokon az alsó kettőt szögelik, így felváltva történnek a rögzítések. A teljes befejezés után az egész kerítést le kell ellenőrizni feszesség szempontjából, és a maradék anyagokat valamint a szemetet el kell szállítani a területről.

Karbantartás és hosszú élettartam

A vadkerítés karbantartása egyszerűbb, mint a fakerítések kezelése, de figyelmet igényel. A horganyzott drót nagyon jól bírja az időjárást, és az akác oszlopok, ha megfelelően előkészítettük őket, 20 év vagy még többet is kibírnak. Évente legalább egyszer végig kell menni az egész kerítésen, hogy ellenőrizzük a feszültséget. Ha valamely szakasz meglazult, újra kell feszíteni azt. Ha szögesdrót kiegészítésünk van, azt szintén ellenőrizni kell, mert az rozsdásodhat, ha a bevonata megsérült. A tavaszi hóolvadást követően vagy nagy esőzések után, amikor a föld puha lesz, az oszlopok könnyebben kitöödhetnek, ezért ilyenkor érdemes megerősíteni a feszítést. Ha az akác oszlopok korán rohadni kezdenek, az általában azt jelzi, hogy a kérgezésénél vagy a bitumenes kezelésnél volt valami hiányosság. Személyesen azt tapasztaltam, hogy egy jó minőségű, megfelelően feszített és rendesen kezelt vadkerítés a legjobb költség-haszon arányt nyújtja az összes kerítéstípus között.