Ki fóliáz utólagosan tetőt Budapesten szakszerűen?

Tető utólagos fóliázása

A tető utólagos fóliázása az egyik legrejtettebb, mégis legfontosabb munka, amit egy régi háznak meg lehet csinálni. Sokan nem is tudják, hogy létezik ez a megoldás, amikor már többé-kevésbé elkészült a tetőszerkezet, a cserepek meg vannak, és úgy tűnik, nincs már rajta mit javítani. Pedig szinte minden olyan háznak, amely több mint húsz-harminc éve lett beépítve, szükséges lehet ez a munka. A fólia egy olyan anyag, amely a cserepek alatt helyezkedik el, és másodlagos védelmet nyújt a nedvesség és az eső ellen. Sokan azt gondolják, hogy a cserepek önmagukban elég védelemnek nyújtanak. Ez nagyrészt igaz, de az élet olykor máshogyan szól.

Személyes tapasztalatom szerint az elmúlt tíz évben legalább ötven háznál szóba került az utólagos fóliázás. Gyakran azért, mert valaki olyan problémáról számolt be, mint például páralecsapódás a tetőtérben, vagy pedig néhány évente egy apróbb szivárgás. Az utólagos fóliázás egy olyan megoldás, amely nem olcsó, de hosszú távon megéri az befektetést. Budapest számos régi épülete ebből sokat profitálhatna, de az emberek egyszerűen nem tudnak erről a lehetőségről.

Miért kell Budapest házainak tetőfóliázás

Budapest klimája kapcsán az egyik fő probléma az úgynevezett páralecsapódás. A tetőtérben lévő meleg levegő találkozik a hideg külső felülettel, és ott a pára vízzé válik. Ez a pára naponta tucatnyi deciliter vizet termel egy átlagos tetőterületen. Ha ez az eredmény nem tudjuk kiszellőztetni, akkor pár év alatt az összes többi szerkezeti elem – a szarufák, a tetőlécek, az alátét – megújítódik nedvességtől, és végül penész jelenik meg.

A régi házakban, amikor még az építés alatt nem használtak tetőfóliát, ez a probléma azért nem volt annyira súlyos, mert az egész tetőtér egy nagy szellőző kamra volt. A mai épületekben azonban, ahol a tetőteret beépítik és szigeteléssel látják el, a fólia nélkülözhetetlen. Még a régi házak felújítása során sem szabad ezt figyelmen kívül hagyni. Volt olyan eset, amikor egy Budapestről érkezett ügyfelem közölte, hogy az apja nyáron, amikor az első meleg napok jöttek, észrevette, hogy a tetőboltív alatt csepegni kezdett a víz, pedig az előző este nem esett eső. Ennek az egyetlen oka a páralecsapódás volt. Az utólagos fóliázás ezt a problémát véglegesen orvosolja.

Páraáteresztő és párazáró fóliák közötti különbség

Azt kell tudni, hogy a piacon kétféle tetőfólia létezik. Az egyik a páraáteresztő, a másik a párazáró. Az első típus lehetővé teszi, hogy a pára gőz formájában átszivárogjon rajta, ezáltal szellőztetésnek engedve utat. A második típus azonban olyan szigorúan lezár, hogy a pára egyáltalán nem tud átjutni rajta. Ez utóbbi főleg ipari vagy alacsony hajlásszögű tetőkön használatos.

Egy egyszeresen átszellőztetett tetőrendszernél, ahol a cserepek alatt van egy rés és az alatt pedig közvetlenül az ettől függetlenül szellőztetett térség, ott páraáteresztő fóliát kell használni. Az úgynevezett Sd érték, amely a páradiffúziós egyenértékű légréteg vastagságát jelenti, 0,02 és 0,2 között kell hogy legyen. Ez a képlet ránézésre bonyolultnak hangzik, de a gyakorlatban csak azt jelenti, hogy a fólia olyan porózus, hogy a pára képes rajta keresztülhatni.

Egy másik megkülönböztetés a hőtükrös fóliák csoportja. Ezek az anyagok egy alumínium réteggel vannak felszerelve, amely visszaveri a napsugarakat. Ez különösen a tetőterekben hasznos nyáron, mert képes csökkenteni a hőbeáramlást harminc és negyven százalékkal. Vannak, akik ezt emiatt előnyben részesítik, még akkor is, ha kicsit drágább. A Bramac, a Creaton és a Dörken márkájú fóliák közül néhány ilyen típusú is elérhető Budapesten.

Költségek és a fólia típusaira

Az ár széles skálán mozog, ahogy az látható a táblázatban. Az olcsóbb páraáteresztő fólia alkalmas lehet egy egyszerű felújításhoz, de a drágább verziók hosszabb élettartamot és UV stabilitást kínálnak. Dicséretes tény, hogy az utólagos szerelés általában drágább, mint amikor az új építés során végzik ezt a munkát. Ennek az az oka, hogy a régi cserepeket le kell húzni, a fóliát be kell rakni, majd vissza kell helyezni mindent. Még költségesebb az, ha az alapozás vagy a tetőszerkezet is szétesett közben, és javítást igényel.

Szerelési módszerek és a gyakorlati nehézségek

Az utólagos fóliázás kétféleképpen végezhető el. Az egyik megoldás az, hogy a szarufák közé behelyezik a fóliát, és akkor csak egy szinten kell dolgozni. Ez az olcsóbb és egyszerűbb módszer, ám kisebb hátránya, hogy kevesebb szigetelőtér marad a fólia és a cserepe között. A másik módszer az, hogy leveszik a cserepeket, felrakják az új fóliát, és aztán visszarakják mindent. Ez jóval időigényesebb és költségesebb, de egyre több szellőzési térséget biztosít.

Sok munka során tapasztaltam, hogy az emberek megijednek az áraktól. Pedig gondoljuk végig, hogy ha egy tetőtérben havonta jelentkezik pár milliméter nedvesség, akkor ez az előbb-utóbb katasztrófális károkat okoz. A Budapestről egy olyan esetet ismerek, ahol egy, nem megfelelő szerkezetű régi villa tetőszerkezete nyolc év alatt olyan szinten romlott, hogy végül szinte a teljes tetőcsalád szarufáját és az alátét szerkezetet is ki kellett cserélni. Ez az utólagos fóliázás egy negyede lett volna pusztán az anyagköltségnek.

A fólia kiválasztása és a gyártók megbízhatósága

Az egyik kritikus pont a fólia kiválasztása. Sokszor azt tapasztalom, hogy az emberek az olcsóbb terméket választják, majd később csodálkoznak, hogy milyen hamar degradálódik az anyag az UV sugárzástól. Az UV stabilitás legalább három hónapig kell hogy tartson az ideiglenes védelmi szint miatt, de ideális esetben egy év vagy több. Ez azt jelenti, hogy ha a fóliázás után hetekig vagy hónapokig tart az egyéb munkálatok (például a tetőtérből a kéményezés vagy a falburkolás), akkor a fólia nem fog szétesni.

A nagy márkák, mint a Bramac, a Creaton és a Dörken, olyan gyártók, akik évtizedek óta foglalkoznak tetőfóliákkal, és tudják, mit csinálnak. Személyesen azt ajánlom, hogy ne spóroljon azon a fólián, mert később a cseréje sokkal drágább lesz. Ha valaki azt hallja, hogy a fólia „ugyanolyan jó", mint a duplájáért kapható termék, akkor ne higgyen neki. Az egyetlen kivétel az lehet, ha valaki egy nagyon rövid ideig tervez a tetőtérben maradni, és nem érdekel az, hogy a későbbi tulajdonos milyen problémákat fog tapasztalni.

Mennyi ideig tart az utólagos fóliázás

Az időtartam nagyban függ attól, hogy melyik módszert választják. Ha csak a szarufák közé helyezik a fóliát, akkor egy ötszáz négyzetméteres tetőt akár egy hét alatt meg lehet csinálni egy megfelelően szervezett csapattal. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos családi ház tetője, amely körülbelül egyszáz és kétszáz négyzetméter közötti, néhány nap alatt elkészülhet. Ha azonban cserepeket kell levenni és visszarakni, akkor ez az időtartam könnyen megduplázódhat.

Az időjárás is szerepet játszik. Ha csapadékos az idő, akkor nyilván lassabb a munka, és körülményesebb. Az elmúlt évben volt egy projektem Budapestről, ahol egy száz négyzetméteres tetőt csak az alapműveleteivel hat napig tartott, mivel az első három napban esett az eső. A szarufák közötti fóliázást végül csak akkor tudták befejezni, amikor végre kisüldögéltek az egek.

Az utólagos fóliázás időtartama tehát számottevő tényező az egész felújítás menetében. Ha valaki azt tervezi, hogy az épületben lakni fog a szerelés alatt, akkor előre meg kell beszélni a szakemberrel, hogy milyen hosszú ideig lesz az otthon használhatatlan vagy csak részlegesen használható. A Qjob.hu oldalon olyan szakemberek vannak, akik képesek erre részletes becsléseket adni az alapján, hogy a tetőd mérete és típusa milyen.