Ki mér Budapesten páratartalmat vakolási szárításhoz?

Páratartalom mérése szárítási folyamat közben Budapesten

A páratartalom mérése szárítási munkák közben nem opcionális kiegészítő, hanem az egyetlen módja annak, hogy valaki tudja, a gép valóban dolgozik és a folyamat halad. Mérés nélkül csak találgatás van: úgy tűnik száraz, de lehet hogy nem az. Ez különösen igaz Budapesten, ahol a régi épületek vastag falai és a pincék talajvizes környezete miatt a nedvesség sokkal mélyebbre hatol, mint ahogy azt a felszínről látni lehet.

Kétféle mérésről van szó, amit össze szokás keverni. Az egyik a levegő relatív páratartalma, amit higrométerrel vagy nedvességmérő szondával lehet elvégezni. A másik a szerkezeti nedvességtartalom, vagyis magában a falban, aljzatbetonban vagy padlóban lévő víz mennyisége. A kettő összefügg, de nem ugyanaz, és a szárítás sikeréhez mindkettőt figyelni kell.

A levegő páratartalmának mérése szárítás alatt

Az ideális belső páratartalom 40 és 60 százalék között van. Ennél magasabb értéknél penész nő, ennél alacsonyabbnál a levegő kellemetlen száraznak érződik. Szárítási folyamat közben az a cél, hogy a gép minél lejjebb vigye a szobai páratartalmat, mert az alacsony relatív páratartalom szívja ki a nedvességet a falakból és az aljzatból. A 30 százalék körüli értéket szokás célnak tekinteni aktív szárítás alatt.

A szobai levegő páratartalmát egyszerű digitális higrométerrel is mérni lehet, amit bármelyik műszaki boltban meg lehet venni pár ezer forintért. Ezek pontossága elfogadható, és az értéket folyamatosan mutatják. A profi szárítási szakemberek ennél összetettebb műszerekkel dolgoznak, amelyek hőmérséklettel együtt rögzítik az értékeket, és képesek az úgynevezett harmatponti hőmérsékletet is kiszámítani, ami penészesedési kockázat szempontjából fontosabb adat, mint önmagában a páratartalom.

A falak és aljzat nedvességtartalmának mérése

A szerkezeti nedvesség mérése más eszközt igényel. A kézi nedvességmérő műszerek két tűs vagy mikrohullámú elvvel működnek. A tűs változat közvetlenül a felületre érintve méri a nedvességtartalmat, és gyorsan, roncsolásmentesen ad eredményt. Falnál, gipszvakolatnál, fánál jól használható. Az aljzatbetonnál ezt az értéket szokás alapnak venni, mikor eldöntik, rakható-e rá parketta.

A mikrohullámú elvű készülékek mélyebbre látnak, akár 20-30 centiméteres mélységig kimutatják a falban lévő nedvességet anélkül, hogy meg kellene bontani a szerkezetet. Ez különösen régi pesti bérháznál hasznos, ahol nem tudni, a vakolat alatt milyen anyag van, és a vizesedés valóban a szerkezetben van-e, nem csak a felszínen. Egy hőkamerával kombinált vizsgálat ennél is pontosabb képet ad, de ez már komolyabb épületdiagnosztikai feladat.

Volt egy eset egy II. kerületi társasházban, ahol csőtörés után elindult a szárítás, a levegő páratartalma már napok alatt visszaállt normálisra, de a fal nedvességtartalma még hetekig magas maradt. Aki csak a levegő páratartalmát nézte, azt hitte, kész. A mért falérték mondta el a valóságot.

Mérési értékek és tájékoztató díjak Budapesten

Az árak bruttó tájékoztató értékek. Sok párátlanítót kölcsönző vállalkozás Budapesten a bérlés mellé ingyenesen biztosít kézi nedvességmérő készüléket, így érdemes ezt külön megkérdezni megrendeléskor. Az önálló helyszíni mérési szolgáltatásoknál a kiszállási és a vizsgálati díj általában együtt szerepel az ajánlatban.

Mikor és milyen sűrűn érdemes mérni

Az első mérést a szárítás megkezdése előtt kellene elvégezni, hogy legyen kiindulási értéke az embernek. Ez a legtöbb esetben elmarad, mert a baj után azonnal elindítják a gépet, és csak napok múlva kezdenek el azon gondolkodni, hogyan áll a folyamat. Ha van kiindulási érték, sokkal könnyebb megítélni, hogy a szárítás hatékony-e.

Szárítás közben elegendő naponta egyszer leolvasni a levegő páratartalmát. A falnedvességet ritkábban, két-háromnaponta érdemes ellenőrizni, mert ez lassabban változik. Ha a levegő páratartalma lecsökkent 30-35 százalék alá, de a fal nedvességtartalma még mindig magas, a gépet érdemes tovább futtatni, mert a szerkezetből lassabban párolog ki a víz, mint a levegőből.

Az időjárás is befolyásolja az értékeket. Budapesten nyáron a kinti levegő páratartalma 60-80 százalék körül mozog, ha az ablakokat kinyitják, a külső nedves levegő beáramlik, és a higrométer azonnal ugrik. Szárítás alatt ezért fontos a helyiséget zárva tartani, és a szellőztetést minimalizálni.

Mikor kell szakembert hívni a méréshez

Egyszerűbb esetekben, például felújítás utáni normál szárításnál, az ingyenesen mellékelt nedvességmérővel is boldogul az ember. Meg tudja nézni, mikor érte el az aljzatbeton a parkettázáshoz szükséges nedvességszintet, és mikor fejezhető be a szárítás. Ehhez nem kell külön szakembert hívni.

Szakember bevonása akkor indokolt, ha a vizesedés oka nem egyértelmű, ha a penész már megjelent, vagy ha komolyabb káresemény, csőtörés, beázás, talajvíz-betörés történt. Ilyenkor a mérési eredmények alapján kell szárítási tervet készíteni, és utólag igazolni, hogy a kiszárítás megtörtént. Biztosítói kárrendezésnél ez különösen fontos, mert dokumentálni kell az állapotokat.

Személyes tapasztalatom szerint sokan akkor keresnek szakembert, amikor már késő, és a penész régen megjelent. Ha valaki nem biztos abban, hogy a szárítás elegendő volt, egy utólagos ellenőrző mérés sokkal olcsóbb, mint egy penészmentesítési munka.

Szakember keresése páratartalom-méréshez és szárításhoz Budapesten

Ha valaki nemcsak a mérést, hanem a szárítással kapcsolatos teljes feladatot szeretne szakemberre bízni, a Qjob.hu erre lehetőséget kínál. Az ott megjelenő értékelések megmutatják, ki az, aki nemcsak elvégzi a munkát, hanem utólag meg is magyarázza az eredményeket, és visszaellenőriz. Ez a szempont nedvességi problémáknál különösen fontos, mert a szárítás nem ér semmit, ha a végén senki nem igazolja, hogy valóban megtörtént. Az ezen az oldalon kereshető szakemberek között épületszárítással, nedvességvizsgálattal és falszárítással foglalkozó mesterek egyaránt megtalálhatók.