Ki végez Budapesten nedvességkiegyenlítő alapozást festés előtt?

Nedvességkiegyenlítő alapozás festés - mi ez és miért döntő lépés

A nedvességkiegyenlítő alapozás festés az a munkafázis, amelyet a legtöbb laikus megrendelt kihagyna, ha rajta múlna a döntés, és amelyet egyetlen jó festő sem hagy ki soha. A lényege egyszerű. A falfelület különböző részei eltérő mértékben szívják magukba a nedvességet és ezzel együtt a festéket is. A glettelés helyén a fal jobban szív, mint az érintetlen vakolaton. Az új vakolat mohóbban issza a festéket, mint a régi. A repedések kitöltése után a javított foltok szinte szívóként viselkednek a többi területhez képest. Ha ilyen fal fölé hengerrel visznek fel diszperziós festéket alapozás nélkül, az eredmény foltosodás lesz. A száradás után látszik, ahol a fal jobban szítt, és ahol kevésbé. Utólag ezt már nem lehet javítani, csak újra hengerelni, és remélni, hogy a festék végül elfedi a különbséget. Ez azonban nem mindig sikerül. A mélyalapozás kiegyenlíti ezt a szívóképességet, és egységes, nem nedvszívó alapot képez a fedőfestéknek.

Mikor kötelező és mikor csak ajánlott a nedvességkiegyenlítő alapozás

Néhány esetben az alapozás valóban elhagyható. Ha a fal korábban festett, a bevonat jó állapotban van, nem porló, nem repedezett, és az egész felület egyenletesen szív, egy jó minőségű mosható festék önmagában is adhat tartós eredményt. Viszont ha a falon friss glett van, akár teljes felületen, akár csak foltokban javítva, az alapozás elkerülhetetlen. Ugyanígy új vakolaton, frissen gipszkartonozott felületeken, és bárhol, ahol az előző rétegeket lekaparták és a nyers alapfelület látszik. Ezeken a helyeken a mélyalapozó higított formában mélyen beszívódik a porlódó, instabil rétegekbe is, megszilárdítja azokat, és lezárja a felületet. Festés előtt ezt a réteget megszárítani kell, ami általában 24 óra.

Személyes véleményem szerint a legrosszabb eset, ami festhető falakon történhet, az az, amikor valaki részben glettel, részben gletteléssel nem javítja meg a repedéseket, és aztán alapozás nélkül fest rá. Az eredmény olyan lesz, mint egy leopárd mintája, foltosan száradó festékkel. Egy jó fényű festék ettől csak rosszabb lesz, mert a súrolófény minden egyenetlenséget kiemeli.

A nedvességkiegyenlítő alapozás és a penészveszélyeztetett falak

Fürdőszobákban, konyhákban, alagsorokban és rosszul szellőző helyiségekben Budapest régi épületeiben különösen fontos az alapozás típusának helyes megválasztása. Ha a fal nedves vagy penészveszélyeztetett, a szokásos mélyalapozó önmagában nem elegendő. Ilyenkor előbb gombaölő alapozóval kell kezelni a felületet, megvárni, hogy megszáradjon, majd ezt követi a nedvességkiegyenlítő réteg, végül a párát áteresztő, mosható fedőfesték. A sorrend felcserélése értelmetlen. Ha valaki penészes falra rögtön festéket visz fel, a penész tovább él a rétegek alatt és hat-tizenkét hónap múlva ugyanúgy megjelenik, sőt rosszabb esetben a festékréteg mögül töri elő magát.

Speciális helyzetben vannak a pincehelyiségek és az olyan lakások, ahol kapilláris falnedvesedés áll fenn, vagyis a talajvíz felszívódik az alapzaton keresztül. Ezeknél a falaknál festéssel és alapozással tartós eredményt elérni szinte lehetetlen, ha az eredeti hiba nem lett megszüntetve. A nedvességkiegyenlítő alapozás és festés ilyen esetben csak tüneti kezelés, nem megoldás.

Tájékoztató árak nedvességkiegyenlítő alapozáshoz és festéshez Budapesten

Az árak több tényezőtől függnek, köztük az alapozó típusától, a falfelület szívóképességétől és attól, hogy hány rétegben kell felhordani. Olcsóbb anyaggal dolgozó festők általában több réteget hengerelnek, ami összességében nem jár jobban, mert az anyag- és munkadíj összeadódik.

Az alapozás sorrendisége és a felhordás módszere

Az alapozót nem mindegy, hogyan viszik fel. Korongkefével a legalaposabb, mert a mechanikus mozgás bedolgozza az anyagot a kisebb pórusokba és repedésekbe is. Hengerrel gyorsabb, de felületes, különösen porló falakon. Szórópisztolyos felvitel gyors és egyenletes, de a szórási veszteség miatt az anyagfelhasználás nagyobb. Vastagon szívó, omladozó vakolaton a kefe az egyetlen ésszerű választás.

A mélyalapozót legtöbb esetben higítva kell felvinni, a pontos higítási arányt a csomagoláson tüntetik fel, és ez termékenként eltér. Fontos szabály, hogy a glettelést megelőzően felhordott mélyalapozó a szívóképességet egyenlíti ki, a glettelés utáni alapozó pedig a glett és a festék közötti tapadást biztosítja. Ez a két funkció ugyanolyannak tűnik, de nem az, és a helyes sorrend be nem tartása az egyiket teszi feleslegessé.

Hogyan találj megbízható festő szakembert Budapesten erre a munkára

Egy jó szobafestő a fal állapotától függően önállóan dönt az alapozás típusáról és mértékéről, nem kell neki megmondani, hogy kell-e mélyalapozó. Ha valaki árajánlatban nem szerepelteti az alapozást külön, hanem beolvasztja a festés árába anélkül, hogy a falat megnézte volna, az gyanús jel. Az alapozás elhagyása általában tizenöt-húsz százalékkal csökkenti a munkát és az anyagköltséget, és ha az ár feltűnően alacsony, ez néha ott spórolódik.

A Qjob.hu felületén Budapesten elérhető szobafestők profiljain látszik, hogy milyen típusú munkákat vállalnak és korábbi ügyfelek hogyan értékelték a munkájukat. Az ezen az oldalon elérhető magánszakmások rugalmasabbak az ütemezésben és kisebb megbízásokra is vállalkoznak, ahol egy nagyobb cég nem ajánl versenyképes árat. Az ajánlatkérésben érdemes leírni, hogy friss glett van-e a falon, volt-e penész, és hogy milyen festéket szeretnél végeredményként, mert ezek mind meghatározzák az alapozás szükséges típusát és a várható árat.