Ki vállal Budapesten múzeumi belső festést precízen?

Múzeum belső festés Budapesten és a műtárgy-védelmi környezet

Amikor egy múzeum belső festésére gondolunk Budapest területén, nem szokványos lakófestést kell elképzelnünk. A múzeum belső terek festése egy egész más dimenzió, ahol a falak mögött gyakorlatilag egy mikroklíma zajlik, amely a benne lévő műtárgyakat óvja. Ez azt jelenti, hogy a festéket nem csak szépségre, hanem a falak páraáteresztő képességének megtartására is ki kell választani.

Személyesen láttam már olyan esetet Budapesten, amikor egy múzeum egy kisebb galériáját néhány év alatt teljesen felújították, és az eredeti falfestés alatt egy 150 éves, színes díszítőfestés tűnt elő. De ez csak azért lett lehetséges, mert az eredeti falak légáteresztő képessége megmaradt, mert nem használtak záró, szintetikus festékeket. A műtárgyak védelme és a falak egészségének megőrzése szorosan összefonódik.

Páratartalom-szabályozás és a kiállítóterek mikroklímája

Az egyik leglényegesebb dolog, amit tudni kell a múzeum belső festésről, az a páratartalom. Nem pedig azért, amit a festő csinál, hanem azért, amit a festékválasztás befolyásol. A múzeumi szabványok szerint az ideális páratartalom festmények és textíliák számára 45-55 százalék között van. Ez egy nagyon szűk tartomány. Ha a páratartalom 30 százalék alá csökken, a festmény vászna húzódik, és a festékréteg repedezhet. Ha pedig 70 százalék felé megy, akkor penészesedés és szöveti problémák kezdődhetnek.

Azt tapasztaltam, hogy Budapest klímája nehéz terepet biztosít ebből a szempontból. Télen nagyon száraz a levegő a fűtésből, nyáron pedig magas a páratartalom. Éppen ezért a festések, amelyeket egy múzeumban alkalmaznak, nem szintetikus záró anyagok, hanem mészfesték vagy diffúziós alapú festékek, amelyek lehetővé teszik a pára áteresztését. A falak továbbra is lélegezhetnek, és a beltér páratartalma jobban stabilizálódik.

Speciális festékanyagok és levegőminőség múzeumokban

A múzeum belső festésén dolgozó szakemberek tudják, hogy nem minden festék alkalmas. Az olyan szintetikus, magas felületi fényű festékek, amelyeket egy lakásban szívesen használunk, itt rondaként hatnak. De ennél fontosabb: azok a festékek záróhatást fejtenek ki, amely meggátolja a fal páraáteresztését. Ezek helyett mészfestékeket vagy diffúziós képességű porokrómás festékeket használnak.

De itt még nincs vége. A festékek összetételét is vizsgálják. Vannak olyan festékkomponensek, amelyek szellőztethető illóanyagokat bocsátanak ki, és ezek árthatnak az értékes tárgyaknak. Ezért az olyan termékeket keresnek, amelyek alacsony VOC-szintűek, vagyis kevés szellőztethető szerves vegyületet tartalmaznak. Az Iparművészeti Múzeumban Budapesten végzett munkákat láttam, ahol a fal visszanyerte az eredeti, archív fotókon látható díszítőfestést, részben azért is, mert az alapozás és a festékválasztás nem gátolta a falak légáteresztésének folyamatát.

Szakember kiválasztása és a múzeumi előírások

Nem bármelyik szobafestő képes múzeumi belső festésre. Szükséges egy olyan szakember, aki érti az építészeti történeti aspektusokat, az anyagtudomány alapjait, és az archív kutatás módszertanát. Budapest számos olyan restaurátorműhellyel rendelkezik, amely ezt a szakterületet magas szinten végzi. De az első dolog, amit tenni kell, az, hogy felmérik az aktuális falállapotot, kutatnak az eredeti festésről, és csak azután dolgoznak fel egy tervet.

Volt olyan eset, amikor egy múzeum nem szerződtetett megfelelő szakembert, és egy felújítás alatt teljesen megsemmisült egy 18. századi díszítőfestés, mert egyszerűen átveszekezték a régit egy modern alapozóval. Ez egy örökkön elveszett érték volt. Ezért fontos, hogy a szerződésben explicit módon kizárt legyen minden olyan anyag, amely gátolhatná a páratartalom szabályozását, és hogy egy restaurátori megfigyelő irányítsa a munkákat.

Költségvetés és a múzeum belső festésének gazdasági aspektusa

Nem fog azt mondani senkinek sem, hogy a múzeum belső festése olcsó. Budapest egyik nagyobb múzeumának egy galériáját helyreállítani 15-40 millió forint között mozoghat, függően a terület nagyságától, az eredeti festés szintjétől és a kutatás terjedelmétől. Ez négyzetméterenként 3000-8000 forintot is jelenthet, amely jóval magasabb, mint egy szokványos lakás felújítása.

Ugyanis nem csak a festésről van szó. Benne van az archív kutatás, a rétegvizsgálat, az esetleges digitális dokumentáció és a szükséges klimatikus megfigyelés a munka közben is. Ha pedig egy múzeum olyan helyiséget szeretne restaurálni, ahol eredeti díszítőfestés van, akkor a költség sokszoros lehet. A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának restaurálása, amely Lotz Károly és Székely Bertalan műveire terjedt ki, több százmillió forintot felülmúlt. Ez azonban nem pazarlás volt, hanem beruházás az örökség megőrzésé, amely évtizedek vagy évszázadok múlva is fog érvényi maradni.