Ki vállal Budapesten Mapei kent szigetelést megbízhatóan?

Mapei kent szigetelés megoldása Budapesten

Sok lakás tulajdonosa szembesül azzal a ténnyel, hogy a Mapei kent szigetelés nélkül az erkély vagy a fürdőszoba fala évről évre egyre jobban nedvesedik. Ez nem csak esztétikai probléma, hanem szerkezeti kár is, amely milliókat kerülhet később. A Mapei kent szigetelés egy cementbázisú, rugalmas habarcs, amely a mai kor színvonalán elkészítéshez szükséges. Nem az a fajta anyag, amit csak a szakik tudnak kezelni, de igényli a megfelelő technikát és türelmet. A Mapei termékek között ezt nevezzük kenhető szigetelésnek, és sok szakember választja, mert jól működik függőleges felületeken is.

Budapest épületfenntartásának fő vizes kihívása

Személyes tapasztalat szerint Budapest nagy része olyan gépítmények alatt él, amelyek 50-80 évesek, és azoknak az eredeti szigetelése már nem működik. Az alapvíz nyomása a fővárosban változékony, télen magasabb, nyáron alacsonyabb, de szinte mindig jelen van. Az olyan kerületek, mint a I., II., III., V., illetve Erzsébetváros és Terézvárosi házak szinte mind küzdenek valamilyen nedvesség elleni harcot. Sokan azt hiszik, hogy festék vagy ragasztó oldaná meg a problémát, de ez csak felszínt ól oldott. Volt egy eset amikor egy kliens megmásította az erkély rajzát, hogy védje az alatt lévő lakást az esővíztől, de az év végén újra beszivárgott. A Mapei kent szigetelés ezekben az esetekben a valós megoldást jelenti, mert a víz útját már a felületen lezárja.

A termékkör alapjainak megértése

A Mapei cég által kínált kent szigetelések közül a legismertebb a Mapegum WPS, amely egykomponensű, és a Mapelastic, amely kétkomponensű. Az egykomponensű típus felhasználásra kész, vagyis azonnal alkalmazható az anyag, míg a kétkomponensűt össze kell keverni. Nem mindegy, hogy melyiket választjuk, mert az egykomponensű beltérben jobb, a kétkomponensű pedig kültérre és nagyobb igénybevételre. A Mapelastic Zero név alatt a legerősebb verzió kapható, amely szinte minden klímára és víznyomásra megfelelő. Az anyag lényege az, hogy cementet és polimer módosított szintetikus összetevőket kevernek, amelyek rugalmas, de szilárd réteget képeznek.

Alkalmazási felületek és terület típusok

A Mapei kent szigetelés fürdőszobákban, mosodákban, konyhapultokról, erkélyeken és teraszokra egyaránt jó választás. De nem mindegy, hogy milyen az alapfelület. Gipszkartonra például nem lehet közvetlenül, előtte cement lapot kell felragasztani. Régi vakolatra, betonra, vakolatra és cementkötésű esztrichre viszont jól tapad. Az alapfelület szilárdságához kell majd adaptálni a szigetelés összetételét. Például hajszálrepedéses vagy mozgékony felületre erősítő szövet is kell a szigetelés közé. A teraszok alatt lévő szerkezet az egyik legkritikusabb, mert ott működik a gravitáció és a víz mindig lefelé próbál járni.

Az alapzat felkészítése a szigeteléshez

A szigetelés sikere nagyban függ az alapzat előkészítésétől, amely sokkal nagyobb feladat, mint gondolnánk. Száraz, tiszta felület szükséges, ahol nincs homok, por, ősi vakolat vagy olaj. Sok kliens megfeledkezik a festékből, amely vastag rétegben úgy eltakarja az alapot, mint egy lezáró membránt. Ha az van rajta, akkor azt fel kell dörzsölni vagy levegő-nyomásos pisztollyal letakarítani. Repedéseket el kell tömni gyorskötő habarccsal vagy szilikon tömítéssel, mert a víz az ilyen helyeken keresztül jut be a legjobban. A felület előnedvesítésre kerül, de nem lehet rajta állóvíz, csak egy nedves, macskaköves állapot, amely a tapadást biztosítja. Sarok helyeknél pedig hajlított éleket kell kialakítani, nem éles sarkokat.

Szórvíz teszt után mit csinálunk

A szigetelés felhelyezése után azt meg kell vizsgálni, hogy nem maradtak-e üres helyek vagy lyukak. Ezt szórvízzel tesztelik azok, akik tudják mit csinálnak, vagyis 24 órás terhelést szimulálnak víz sprayezésével. De még mielőtt ezt megtennénk, legalább 48 óra száradási időt kell hagynunk. Volt egy eset amikor egy szakember azt mondta, hogy már másnap burkolható, de szeptemberben, magas páratartalom mellett ez nem igaz volt. Az utolsó ellenőrzés során megállapítható, hogy jól sikerült-e a szigetelés, vagy szükségesek-e javítások. Ha van hiányosság, akkor még lehet pótolni az erősítő szalagot vagy egy további réteget. De a tiling előtt már minden jónak kell lennie, nem lehet majd már visszafelé javítani.

Építési évek szerint az ajánlások

Az 1960-1980 között épített lakótelepek és házak típikusan nagyon gyenge alapozással vannak megépítve, ott a Mapei kétkomponensű szigetelés ajánlott, és még inkább ha alagutas vagy félalagutas részről van szó. Az 1990-2000 között épített lakások már jobb alapozottak, de az erkélyek még mindig veszélyesek, így itt a Mapelastic Basic vagy a Mapegum WPS kettőséből válogathatunk. A 2000 után készült újabb házakban már előírást szokott tartalmazni a szigetelés, de sok építőkezdő azt elszórja vagy figyelmen kívül hagyja. Személyes ajánlásom szerint függetlenül az építési évtől, ha egy lakásban vizesedést vagy penészfoltot látunk, akkor az valós veszély, és nem szabad halogatni a szigetelés megújítását. A régi épületekben a szomszéd fala foltosodása gyakran az első jele, hogy nálunk is kell már a szigetelés.

Pesti és Budai sajátosságok a szigetelésben

De nem mindegy, hogy Buda vagy Pest melyik részén lakunk, mert az alapvíz nyomása jelentősen különbözik. A Vizivárosi I. és II. kerületben az alapvíz szinte permanensen a felszínhez közeli, ezért ott gyakran megtörtént már az, hogy a pincék vizesek, és akkor a házak többi részét is sújtja a nedvesség. A Naphegyre és a Gellérthegyre épített villák szintén magas alapvíztartománnyal küzdenek. Pesten az V. kerület belváros, valamint a Vígadó tér környéke történetileg mocsaras volt, így ott a mai napig az alapvíz ingadozik. Az olyan külvárosok, mint a XVII. kerület vagy a XXI. kerület, ahol már több ház van a teraszok alatt, szintén kritikus területek. Az erzsébetváros és a Terézvárosi házakban a szomszédok közös problémája az erkélyekről beszivárgó víz, amely a lakást elöntelmez.