Ki készíti Budapesten a lapostető összefolyó csomópontját precízen?

Lapostető összefolyó csomópontjának kialakítása

Az összefolyó csomópontja az az hely, ahol az összefolyó elem találkozik a tetőszigetelés rétegeivel. Ez nem csak egy egyszerű csatlakozás, hanem egy kritikus pont, ahol nagyon gyakran történnek az első beázások. Budapest számos házában pont az összefolyó körüli rossz szigetelés okozta a szükséges tetőfelújításokat. Ez azért van, mert sok szakember nem fordít elég gondot erre a részletre, pedig ez az egyik legfontosabb.

Az összefolyó csomópont szakszerű kialakítása azt jelenti, hogy az összefolyó alátétlemeze, a szigetelés rétegeinek felhajtása, és a párazárás mind egyforma, vízzáró módon kapcsolódik. Egy milliméteres hiba is beázáshoz vezethet, ezért ezt nem lehet elrontani.

Az összefolyó alátét és a csatlakozás

Az összefolyó alatt egy merev alátétlemez szükséges, amely megtartja az összefolyó formáját, és egyenletes felületet nyújt a szigetelés hegesztéshez. Ez az alátétlemez általában 80 x 80 centiméteres bitumenes szigetelőanyagból készül, amelyet az alapfelületre hegesztünk. Az összefolyó gallérja, amely az alátét közepén végig fut, erre az alátétlemezre kerül rögzítésre vízhatlanul.

Személyesen azt tapasztaltam, hogy az alátét nélküli összefolyók gyorsabban szoktak gondokat okozni, mert az összefolyó süllyedhet a hőszigetelésbe, és akkor a szigetelés rétegei nem biztosítanak megfelelő támogatást. Ez nyomatékot visz az összefolyó gallérjára, és az lassacskán megsérülhet.

Szigetelés felhajtása az összefolyó körül

Az összefolyó körüli szigetelést kétféleképpen lehet végezni. Az egyik módszerben az első szigetelő réteg részlegesen felkerül az összefolyó gallérjára, és hegesztéssel rögzítik. A másik módszer szerint az első réteg teljes körrel kerül fel az összefolyó gallérjára. Mind a kettő működik, de a szakmai gyakorlat azt mutatja, hogy a teljes körös felhajtás megbízhatóbb.

A felhajtás magassága sem mindegy. Legalább 10-12 centimétert javasol a szabvány arra, hogy az összefolyó körül szeretne szigetelést. Ez azért fontos, mert ha a víz az összefolyó teteje körül le akarna folyni, akkor nem tud beszakadni a szigetelésbe. A hegesztés pedig rögzíti ezeket a rétegeket, így a víz nem tud azok között bejutni.

Párazárás és a belső szigetelés réteg

Az összefolyó alatt, ahol a párazáró réteg fut, ott kell különös figyelmet fordítani a megkötésre. Sok beázás azért történik, mert az összefolyó pont a párazáró réteg helyén van, és ha ott nem megfelelő a szigetelés, akkor a pára beszivárog és a hőszigetelést nedvesíti. Ez hosszú távon katasztrofális lehet, mert az nedvesség gombásodást és szellőzési problémákat okoz.

Az összefolyó alatt egy PUR hab kitöltést szoktak alkalmazni az összefolyó és a födémet között, hogy ott nem marad levegős hely. Ez megakadályozza, hogy a pára oda bejusson. Ez az egyik olyan apró munka, amit sok szakember megfeledkezik róla, de jelentős védelmet nyújt.

Kétrészes összefolyók és a páravédelmi előírások

A современ megoldás a kétrészes összefolyó alkalmazása, amely külön alsó és felső elemből áll. Az alsó elem a párazáráshoz csatlakozik, a felső pedig a szigetelés felső rétegéhez. Ez azért előnyös, mert teljes páravédelmet biztosít az összefolyó körüli területen. Régebbi megoldásokban az egyirányú összefolyókat használtak, amely csak a szigetelés felső rétegét vette figyelembe.

Budapest egyesített tetőszigeteléseiben, ahol a felújítás során az összefolyót cserélik, javasolt az összefolyó körüli 60 x 60 centiméteres terület teljes cseréje. Ez extra költség, de hosszú távon sokkal biztonságosabb, mint csak az összefolyó cseréje. Az eredmény az, hogy a párazárás is újul, és az egész csomópont újra előírásoknak megfelelően működik.

Hegesztés és rögzítés technikája

Az összefolyó körüli szigetelés hegesztése lángolvasztásos technológiával történik, amely azt jelenti, hogy a bitumenes lemez alatti bitumenes réteg megolvad, és összeolvad az alapfelülettel. Ezt gondosan kell végezni, mert túl kevés hő esetén a szigetelés nem tapad rendesen, túl sok hő pedig a szigetelésanyagot sértheti.

Az összefolyó körül a hegesztést körkörösen kell végezni, hogy ne maradjon leszakadásmentes rész. Egy olyan eset volt az en praxisomban, ahol az összefolyó körüli hegesztés nem volt teljes, mert a szakember siprált a munkán. Éppen ott csöpögött be a víz, ahol a hegesztés véget ért. Ez pedig egy teljes tetőfelújítást igényelt később.

Hőmozgás és repedezettség az összefolyó csomópontban

Az összefolyó gallérja egy merev fémelem, amely más hőtágulási tulajdonságokkal rendelkezik, mint a bitumenes szigetelés. Nyáron a napsütés alatt a fém jobban tágul, mint a bitumen, és télen viszont jobban zsugorodik. Ez a különbség repedéseket okozhat az összefolyó körüli szigetelésben, ha nem megfelelően rugalmas az anyag.

Az új modifikált bitumenes lemezeknél már figyelembe vették ezt a problémát, és nagyobb rugalmasságú anyagokat használnak. De régi tetőket felújítva sokszor előfordul, hogy a merev, magas asszfalt típusú lemezt használnak, amely hajlamos repedezettségre. Ez után szükséges az összefolyó körül speciális felújítás csak pár év múlva.

Attika és nagyobb felépítmények körül az összefolyó

Az attika mellett vagy felépítmények körül az összefolyó kialakítása összetettebb. Ilyenkor az attika falazat mellett az összefolyó szigetelése olyan módon kell csatlakozzon, hogy a fallal való csatlakozásnál nincs sehol olyan rés, ahol víz tudna bejutni. Ez azt jelenti, hogy az attika alapjánál fel kell hajtani a szigetelést, legalább 15-20 centiméterre az attika magasságáig.

Az attika mellett és az összefolyó körül gyakran cementhabarcs ékeket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy a szigetelésnek megfelelő támogatása van az átmenet során. Ezek az ékek azután segítik az egyenletes felhajtást, és megelőzik a hirtelen szögtöréseket, amely által repedezettség keletkezhetne.