Ki végez Budapesten lakás belső szigetelést megbízhatóan?

Lakás belső szigetelése amikor nincs más lehetőség

A lakás belső szigetelése nem az ideális megoldás, de sokszor az egyetlen, amit meg lehet tenni. Az olyan társasházakban, ahol nem tudsz egyezségre jutni a szomszédokkal, vagy az olyan műemlékvédett épületekben, ahol a homlokzat megváltoztatása tilos, belülről kell gondolkodni. Budapest számos lakásában éppen ezért születik meg ez a döntés. Az emberek hideg falak mellett élnek, penészgombák jelennek meg a szarkoknál, és végül elfogadják, hogy sajátjukon kell dolgozni, még ha nem is a leghatékonyabb módszer az. A belső szigetelés ebben az értelemben egy veszélyes kompromisszum, amely jó is lehet, rossz is lehet, attól függően, hogy hogyan csináljuk.

Anyagok a belső szigeteléshez és azok tulajdonságai

Az anyagválasztás kritikus a belső szigetelésben, talán még kritikusabb, mint a külső szigetelésben. Nemcsak a hővezetési tényező az lényeg, hanem a páraáteresztő képesség is. Ha párazáró anyaggal szigetelünk belülről, akkor az örök penészproblémánk lesz. Ezért sok szakember a Multipor lapokat ajánlja, amely ásványi hőszigetelőlap, páraáteresztő, és nem fog gondot okozni a nedvességgel. Az Isotex panelok hasonlóak, könnyűek, vékonyak, és közvetlen a fal felületére ragaszthatóak. Az üveggyapot és kőzetgyapot is lehet, de ha ezt választod, akkor gipszkarton felül kell, ami viszont párazáró lesz. Az EPS polisztirol könnyű, de szintén párazáró, ezért nem ajánlom belső szigetelésre.

Az utóbbi évben egy felújítási munkánál azt tapasztaltam, hogy az egyik lakó polisztirol lapokkal szigetelte belülről a falakat, és másfél év után penésznek indult minden. Az oka az volt, hogy nincs párazáró fólia a szigetelés és a gipszkarton között, és a lakásban keletkezett pára behatolt a szerkezetbe. Ha Multiport lett volna használva, akkor nem lett volna ilyen gond, mivel az anyag magától feloldja ezt a problémát.

Az anyagok közül én a Multiport és az Isotexet tartom a legbiztonságosabbnak belső szigetelésre. Bizonyított, hogy tudnak működni ilyen körülmények között, és a szakemberek általánosságban elégedett velük. Nem olyan drágák, hogy megfizethetetlen lenne, de sem olcsók ahhoz, hogy gyanúsan olcsó munka eredménye legyen.

A harmatpont és a páralecsapódás valódi oka

Az egyik legfontosabb szóhasználat, amit meg kell értened, az a harmatpont. Ez az a hőmérséklet, amelyen a párás levegő már nem tud többé páraként létezni, és cseppé alakul. Ha azt biztosítod, hogy a harmatpont a fal mögé kerül, akkor penészproblémád lesz. Ezért a belső szigetelés nagy veszélye, hogy a fal mögé szorítja a harmatpontot, és ott lecsapódik a pára. Ez a nedvesség aztán rombolja a falazatot, a szerkezetet és az emberek egészségét veszélyezteti.

Az ezt megelőzendő megoldás, hogy olyan anyagot használsz, amely egyenletes páralecsapódást elkerülhet vagy felvehet a nedvességet és visszavezeti azt. A Multipor ilyen, mivel porózus szerkezetű, és a nedvesség szívja magához, majd a lakás melegebbé válásakor visszavezeti azt. Ez az oka annak, hogy a Multipor olyan biztonságosabb, mint egy párazáró polisztirol vagy gipszkarton rendszer. De még így is, a szellőzés és az ügyes alkalmazás elengedhetetlen, mert semmi sem tud százszázalékig megakadályozni a problémákat, ha az alapfeltételek nem teljesülnek.

Hőhidak és szerkezeti problémák a belső szigetelésben

Az egyik óriási problémája a belső szigetelésnek, hogy hőhídakat hoz létre. Ahol a szigetelés véget ér, ott hideg folt lesz a falban. Ha szigetelted az ablak alatti falat, de az ablak szegélye nem szigetelt, ott hőhíd lesz. Ha az egyik szobát szigetelted, de a szomszédos szoba falát nem, akkor ott is hőhíd lesz. Ez az oka annak, hogy sok lakásban a belső szigetelés után még mindig hideg sarkok vannak, és még mindig penész jelenik meg, mert a hőhidakat nem szüntetted meg. A jó megoldás az lenne, ha az egész lakást egyforma módon szigetelted volna, de ezt praktikusan nem lehet megtenni, mert az idővel, az erőforrásokkal és a pénzzel nem lehet összeegyeztetni.

Egy másik szerkezeti probléma a nyári felmelegedés. A belső szigetelés miatt a külső fal nem vesz fel hőt, és így nyáron sokkal forróbb lesz a lakás. A külső fal gyakorlatilag egy tükörkép lesz a napon, és ezt a hőt a belső szigetelés nem tudja szétoszlatni. Az igazi megoldás ezért a jó árnyékolás és a szellőzés lenne, de ezt sokan nem csinálják meg. A télen pedig gyorsan kihűl a lakás, ha lekapcsolod a fűtést, mert a fal nem tud hőt tárolni.

Lakás belső szigetelésének gyakorlata Budapest kerületeiben

Budapest társasházaiban a belső szigetelés sajnos nagyon gyakori. Az V. és VI. kerületben szinte az összes régi lakásban csak belülről lehet szigetelni, mert kívülről védett a homlokzat. Az Erzsébetvárosban sokan választják a belső szigetelést, mert az lakásonként megoldható, nem kell a szomszédok egyezménye. A XIII. kerületben a panellakások sok esetben rosszabb szigetelésűek, ezért a belső szigetelésre szorulnak. Az azután épített IX. kerületi házakban már létezik a szigetelés, de nem mindig megfelelő, és ezért gyakran csináljuk meg belülről a javítást. A XI. kerület újabb társasházaiban már gondoltak a szigetelésre az építésnél, de az azután létesített egyéni lakások sokszor nincsenek megfelelően szigetelve, és akkor belülről kell intervenálni. A Budatörteni és lágymányosi családi házakban ezt már gyakoribbnak látni, hogy a tulajdonosok belülről szigetelnek a költségvetési okok vagy az engedélyezési eljárások miatt.

A gyakorlat azt mutatja, hogy azok a lakások, ahol jó szellőzés van és a tulajdonosok értenek a párakezeléshez, sikeresek lehetnek a belső szigetelésben. De azok a lakások, ahol a szellőzés gyenge és a penészgombák már jelen vannak, sokszor kudarcnak ítéletes, mert a betegség már megtette a kárt, és a szigetelés csak később nyilvánul meg újra. Éppen ezért azt tanácsolom, hogy belső szigetelés előtt ügyelj arra, hogy a lakásod már nem moldy, és hogy a szellőzés rendszeres és megfelelő.