Ki épít Budapesten tartós, esztétikus kerítést?

Kerítésépítés Budapest szélén az otthon értékvédelmében

A kerítésépítés az egyik legfontosabb döntés, amit egy telektulajdonos hozhat meg, még ha ezt nem veszi azonnal észre. Az elmúlt év során több mint harminc kerítésépítési projektből szerzett tapasztalatom azt mutatja, hogy az emberek általában túl kevés gondolkodást fordítanak erre. Pedig a kerítés évtizedeken át marad meg, és mind az otthon értékét, mind a komfortérzetet meghatározza. Budapest különösen összetett terep ezügyben, hiszen a város széle, az elővárosok és a kertvárosi övezet mind eltérő szabályozások alá esik. Nincs univerzális megoldás, és az azt gondoló, hogy minden kerítés ugyanaz, alapvetően téved.

A kerítésépítés nem csupán egy utcafrontot határol le. Ez egy döntés arról, hogy mennyire szeretnél magánéletűt, milyen esztétikumot képviselsz, és hogy mekkora költségvetésed van erre a beruházásra. De az is kérdés, hogy 10 év múlva még szeretnéd-e ugyanazt a kerítést, vagy már törlődésre és helyreállításra lesz szüksége.

Kerítés típusok választása és az anyagok között

A piacon lévő kerítésanyagok száma meglehetősen sok. Sokan azt gondolják, hogy csak fa és beton létezik, de a valóság sokkal összetettebb. Vannak drótkerítések, amelyek olcsóak és gyorsan telepíthetőek. Vannak fa kerítések, amelyek természetesek és szépek, de rendszeres karbantartást igényelnek. Vannak beton kerítések, amelyek tartósak és gondozásmentesek. Vannak kovácsoltvas kerítések, amelyek elegánsak, de drágábbak. Vannak alumínium kerítések, amelyek könnyűek és modelleket. És vannak WPC kerítések, amelyek műanyag és fa kombinációja, gondozásmentes és természetszerű megjelenésű.

Volt esete Dél-Budán, ahol egy házatulajdonos drótkerítésből indult, majd 5 év után fakerítésre váltott, végül 10 év után betonba ment. Minden átváltás költség és munka. Dél-Budán pedig a műemlékvédelmi és helyi szabályok miatt még több korlátozás van. Személyesen azt tapasztaltam, hogy Budapest I. kerületében például csak természetes anyagokból lehet kerítéseket építeni, így kovácsoltvas vagy fa. Ez igen korlátoz. Az ilyen szabályok az egész városban vannak különbözőképpen, ezért az első lépés az önkormányzat helyi építési szabályzatának (HÉSZ) megismerése.

Az alapozás és a tervezés kritikus szakasza

Azt gondolom, hogy a kerítésépítés legnehezebb és legfontosabb része az alapozás, már mielőtt bármilyen anyag kerülne is a földre. Az alapozás típusa, mélysége, anyaga meghatározza, hogy a kerítés 5 évet vagy 50 évet fog tartani. Sok amatőr azt gondol, hogy az alapozás gyorsított munka, mely során az oszlopokat betonba kell tenni, és kész. De ez nem így van. A talaj vizsgálata, a szintmérés, a megfelelő mélység meghatározása, a fagyási viszonyok figyelembe vétele, a lezeres kiméréssel való elhelyezés mindez szakértelmet igényel. A télen vagy nedves időszakban végzett alapozás lehet problémás, mivel a beton nem szilárdul meg megfelelően. Az olyan szakembereket, akik ezt tudják, az Qjob.hu oldalon fel lehet találni, de fontos az értékeléseket megtekinteni, nem csak az átlag pontszámokat.

Kerítésépítés költségei típusok szerint

A táblázat ára Budapest környékén jellemzőek. Az akadályok, a terepviszonyok, a szomszédos vezetékek és az előkészítési munkálatok befolyásolhatnak ezt az árat. Egy 50 méteres kerítéshez ezek alapján nagyjából 1.250.000-3.750.000 forint közötti költséggel kell számolni, attól függően, hogy milyen típust választasz. Ez soknak tűnhet, de ha az ingatlan értékét és az élettartamot figyelembe veszed, költséghatékony beruházás.

Helyi szabályok és engedélyeztetés Budapest szélén

A kerítésépítés Budapest szélén nem egyforma szabályok alá esik, mint például a város közepén. Az elővárosok saját helyi építési szabályzatokkal rendelkeznek. Általánosan azonban a maximális magasság 2-2,5 méter között van, és a közterület széléről való távolság is meghatározott. De ezek a szabályok időről időre módosulnak, és az önkormányzatonként különbözőek. Az 1. kerületben például csak természetes anyagokból (fa, kovácsoltvas) lehet kerítéseket építeni. Az olyan helyeken, ahol műemlékvédelem van, még szigorúbb szabályok érvényesülnek. Ezért az első lépés mindig az, hogy kérdezz rá az önkormányzatban. Sok embert szomorú élménnyel szerez meg, amikor már kész a kerítés, aztán azt mondják neki, hogy engedély nélkül épített illegális szerkezet, és le kell bontania. Ez pedig nem csak költséges, hanem bosszantó is.

Fa kerítés vagy beton kerítés között

A legáltalánosabb dilemma a fa és a beton között van. A fa kerítés szép, természetesen néz ki, és kevésbé drága az alapanyag. De a fa szükséges karbantartást igényel. Évente vagy kétévente festésre vagy lakkozásra van szükség, különben a fa rothadni kezd. Ez az idő és pénz. Sok embernek van a kertjében olyan fa kerítése, amely már szürke és csikorgó, mert évek óta nem volt gondozva. Ezzel szemben a beton kerítés gondozásmentes, hosszú élettartamú, és szinte azon azonnal kész. De a beton kerítés esztétikailag kevésbé vonzó, pedig ma már sok szép mintázatban és színben elérhető. Személyesen azt gondolom, hogy ha csak az ár számít, a fa nyeri meg. De ha az élettartam és a karbantartás szükséglete számít, akkor a beton. A WPC kerítések ezeknek az eigenschaften kettősét kombinálják, de drágábbak.

A kerítésépítés folyamata lépésről lépésre

A kerítésépítés folyamata rendszerint így zajlik le. Először is meghatározzák az exact helyzetet, szintmérővel és lézeres kiméréssel. Majd előkészítik a terepet, szükség esetén eltávolítanak régi kerítéseket vagy fákat. Ezután megkezdik az alapozást, amely a súlyos kerítéseknél (beton, tégla) sávalap készítést jelent. Az oszlopok süllyesztése betonba egy alapozás után. Majd az elemeket soronként elhelyezik és rögzítik. A végét általában kapuszerelés és díszítés követi. Az egész folyamat egy átlagos 50 méteres kerítésnél, megfelelő szakcímmel, néhány héttől néhány hónapos munkát jelent, attól függően, hogy mekkora az akadály. Volt esete Soroksáron, ahol egy telken hat hét alatt három szakember felépített egy teljes körös 80 méteres beton kerítést. Volt másik eset azonban, ahol egy 25 méteres fa kerítés négy hétig tartott, mert a lécezést kézzel végezték.