Ki szigetel Budapesten gázszilikát falakat szakszerűen?

Gázszilikát szigetelése Budapest

A gázszilikát szigetelése egy olyan feladat, amelyhez egyedi hozzáállás szükséges, mert nem ugyanaz, mint a klasszikus téglafal szigetelése. Budapest sok olyan házával találkozom, amelyek az 1970-es és 1980-as évekből származnak, és ezekben gyakran gázszilikát téglából vannak az külső falak. Ez az anyag szakmailag úgy is ismert, mint pórusbeton vagy gázbeton, és az a lényege, hogy alumíniumpasztát adagolnak a cementhez, amely vízzel reakcióba lép és hidrogéngáz képződik. Ez a gáz buborékos szerkezetet hoz létre az anyagban, ami miatt könnyű és jó hőszigetelő. De ez egy félreértés, amit gyakran hallok: az emberek azt gondolják, hogy mivel már benne van a gáz, akkor nem szükséges szigetelés. Ez nem igaz. A gázszilikát falak valóban jól szigetelnek saját maguk, de a modern energetikai követelmények már ezt nem tartják elegendőnek. Szükséges rájuk egy legalább 10 centiméter vastag EPS vagy kőzetgyapot szigetelés ahhoz, hogy megfeleljenek az aktuális előírásoknak. Volt esete, amikor egy felújításon dolgozva azt tapasztaltam, hogy az ügyfél azt hitte, hogy 5 centis szigetelés elegendő, de a számítások azt mutatták, hogy legalább 10 centiméter szükséges ahhoz, hogy az energia-megtakarítás érdemben érezhetővé váljon.

EPS vagy kőzetgyapot gázszilikátra

Ez az egyik leggyakoribb kérdés, amelyet felújításoknál hallok. A gázszilikát falra bármely szigetelőanyag rámehet, de azért van különbség. Az EPS polisztirol olcsóbb, könnyebben kezelhető, és számos házban jól működik. A kőzetgyapot páraáteresztő, tűzállóbb, és jobban viselkedik nedvesebb klímában, de az ár magasabb. Az én személyes tapasztalatom szerint a gázszilikátra az EPS szigetelés működik jobban, mert a gázszilikát maga már jól szellőzik páratechnikai szempontból, és egy párzáró kőzetgyapot erre helyenként redundáns is lehet. Azonban vannak kivételek. Egy Buda-hegyvidéki házban, ahol a tulajdonos kifejezetten a kőzetgyapot mellett döntött, az ezután működött jól, mert a páratechnikai körülmények megvoltak az ehhez szükséges szellőzéshez. Mindegy melyik mellett dönt, de fontos, hogy legalább 10 centiméter vastagságú legyen az anyag, mert az 5 centiméter már nem hozza az igazi hatást. A számítások azt mutatják, hogy 5 centiméter csak azt eredményezi, hogy a fal szellőzésének hőmérséklete nő meg néhány fokkal, de az energiatakarékosság jelentősen kevesebb lesz, mint 10 centiméternél.

A páratechnikai dilemmája gázszilikátnál

Ez az a pont, amely sok házfelújítónak okoz fejfájást. A gázszilikát egy olyan anyag, amely bizonyos mennyiségű páratartalom szállíthat, és ezt jól is teszi, ha megfelelően van szellőzve a ház. Azonban amikor ráhelyezünk egy szigetelést, ez az egyensúly megbomlhat. Ha párazáró szigetelést rakunk párazáró vakolattal egy olyan falra, amely természetében páraáteresztő, akkor az történhet, hogy a páratartalom a szerkezetben rákötődik. Volt olyan esete, amikor ez nem jól sikerült. Egy Óbudai ház szigetelésénél az ügyfél azt akarta, hogy sötét nemesvakolat legyen a végeredmény, amely lezárja a felületet, és egy polisztirol szigetelés alatt ez páratechnikai problémákat okozott. A falazat belül lekötötte a páratartalmat, és néhány év után már viszesedés kezdett mutatkozni az ablakok alatt. Ezért azt javaslom, hogy gázszilikátra szigeteléskor mindig legyen szellőzés vagy páraáteresztő festék, hogy az anyag természetes páraáteresztő képessége megmaradjon.

Felmérés és előkészítés alapvetően szükséges

Nem lehet elég nagy hangsúlyt helyezni a felmérés fontosságára gázszilikát házaknál. Az első, amit meg kell nézni, hogy milyen a vakolat állapota. Ha porló, szétesőben lévő vakolat van rajta, akkor azt előbb le kell szedni, és csak azután lehet szigetelni. Ez egy gyakori hiba azok körében, akik DIY módra belevágnának a szigetelésbe. Egy XIII. kerületi házban az történt, hogy az ügyfél úgy döntött, hogy ő maga ragasztja fel a szigetelőlapokat a meglévő vakolatra, de a vakolat annyira porló volt, hogy a szigetelés egyszerűen nem tapadta meg. Hónapok után az egész leesett. Szükséges is azt megvizsgálni, hogy van-e vízszigetelés a lábazaton, mert gázszilikát házaknál ez gyakran hiányzik vagy elavult. Ha ezt előbb nem javítjuk meg, akkor a szigetelés után még rosszabb lesz a helyzet, mert nem tud a víz elpárologni a falból. Ezért azt javaslom, hogy olyan szakemberrel dolgozzanak az ügyfelek, akik képesek ezt az előzetes felmérést elvégezni és megfelelő tanácsot adni a szigetelés típusáról és vastagságáról.

Budapest kerületeiben jellemző gázszilikát projektek

A 70-80-as évek gázszilikát házai Budapest szerte megtalálhatók. Az Óbudán és a III. kerületben több tucat ilyen ház van, amelyek a szocializmus alatt építtetett ipari munkásoknak szánt lakásos házak voltak. A XIII. kerületben szintén sok gázszilikát társasház van, amelyek ma felújítási nyomás alatt állnak. Az XIV. kerületi panelok mellett pedig kisebb családi házak is gázszilikátból épültek. A II. kerületi budai lakóparkoknak egy részét is ezzel az anyaggal építették. Az olyan kerületek, mint a XVII. és XVIII., ahol vidékibb fejlődési irány volt, szintén több gázszilikát házat tartalmaznak. Az ezekben lévő felújítási munkáknál azt tapasztalom, hogy az ügyfelek gyakran idegesek a gázszilikát miatti gyanú miatt, amely a rendszerváltás után elterjedt. Az igazság az, hogy a rendszerváltás előtti gázszilikátoknak igenis voltak sugárzási problémáiközül néhánynak, de a mai gázszilikátok már nincsenek ezzel a gondal. A felújítások többségében az energiahatékonyságot javítani akarják az ügyfelek, és erre az 10-12 centiméter vastag EPS vagy kőzetgyapot szigetelés a jó megoldás, amely majd 25-30 százalékos energiamegtakarítást tud hozni a hosszú távon.