Ki intézi Budapesten a garázs építésének engedélyezését?

Garázs építésének engedélyezése Budapest és Magyarország szabályai szerint

A garázs építésének engedélyezése során talán a legfontosabb dolog megérteni, hogy nem minden garázs igényel építési engedélyt. Sokan azt gondolják, hogy egy garázs felhúzása előtt mindig be kell jelentkezni az építésügyi hatósághoz, de 2017-es jogszabályi módosítások után ez már nem mindig van így. Személyes tapasztalatom szerint sok embert meg lehet spórolni a hosszú és drága engedélyezési procedúrából, ha helyesen értelmezi a hatályos jogszabályokat. A garázs építésének engedélyezésében az egyik legkritikusabb szempont a garázs mérete, amely szigorúan meghatározott paraméterek szerint döntően befolyásolja, hogy szükséges-e egyáltalán engedély vagy sem.

A garázs építésének engedélyezésének szabályait a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és az azt követő jogszabályi módosítások határozzák meg. Véleményem szerint az első lépés mindig az, hogy tisztázd a helyi építési szabályzatot, mivel az önkormányzatok saját szabályokat is megállapíthatnak, amelyek szigorúbbak lehetnek az országos előírásoknál. Volt egy eset amikor egy garázs építése formálisan nem igényelt engedélyt, mert a mérete megfelelő volt, azonban a helyi településképi rendelet miatt végül engedélyezési eljárásra volt szükség.

100 köbméteres és 4,5 méteres korlátok

A garázs építésének engedélyezésénél az alapvető szabály az, hogy egy nem emberi tartózkodásra szolgáló épület, mint amilyen a garázs, nem igényel építési engedélyt, ha a térfogata nem haladja meg a 100 köbmétert és a gerincmagassága nem éri el a 4,5 métert. Ez meglehetősen szarú korlát ahhoz képest, hogy egy átlagos garázs körülbelül 3 x 6 méteres, és 2,4-2,8 méteres magassággal általában belefér ezekbe a paraméterekbe. A garázs építésének engedélyezésénél azonban nem szabad azt feltételezni, hogy ezek az egyetlen korlátok, mert az alapozás, a telek beépíthetőségi aránya és egyéb helyi szabályok szintén lényegesek.

Sokan azt gondolják, hogy ha a garázs mérete megfelelő, akkor bármi megtehető, de a valóságban a garázs építésénél a telek beépítési aránya és a helyi településrendezési terv korlátozhatja a garázs megépítésének lehetőségét. Ha a telken már egy vagy több épület áll, és a telek beépítési aránya már magas, akkor még egy kisméretű garázs sem fér be a keretekbe. Ez azt jelenti, hogy a garázs építésének engedélyezése ezekben az esetekben nem lehetséges, függetlenül attól, hogy a garázs volumetriai kritériumait teljesíti.

Az egyszerű bejelentés folyamata Budapest önkormányzatánál

Amikor a garázs építésénél egyszerű bejelentési kötelezettség merül fel, az eljárás lényegesen egyszerűbb az építési engedélyezésnél. A garázs építésének engedélyezésénél az egyszerű bejelentés azt jelenti, hogy bejelentést kell tenni az építésügyi hatóságnál, de az engedélyezési eljárás nem olyan hosszú. Az ÉTDR-ben (Elektronikus Tervtár és Dokumentációs Rendszer) végzett bejelentéshez szükséges egy vázrajz, illetve a tervező által készített egyéb dokumentáció. Személyes tapasztalatom szerint az egyszerű bejelentéshez szükséges papírzás sokkal kevésbé terjedelmetes, mint a teljes engedélyezési eljárásnál.

A garázs építésének engedélyezésénél az egyszerű bejelentés után az építésügyi hatóság nem végzi el ugyanolyan szintű vizsgálatot, mint az engedélyezésnél. Ez azt jelenti, hogy az eljárás gyorsabb, és általában 2-3 hét alatt lezajlik. A garázs építésénél azonban továbbra is figyelembe kell venni a többféle szakkérdéseket, például az elektromosságot és a vízvezetékeket, amennyiben a garázs rendelkezik ezekkel.

Településképi bejelentés és a helyi előírások

A garázs építésének engedélyezésénél nem szabad elfelejteni a településképi bejelentésről sem. Budapest egyes kerületeiben a polgármesteri hivatal vagy az építésügyi főosztály településképi vélemény megkérése előtt be kell nyújtani egy államabb kommunikációt. Ez azt jelenti, hogy a garázs megjelenésének, formájának és anyagainak megfelelőnek kell lenniük az adott kerület városképi elvárásainak. Volt egy eset amikor egy garázs építése technikai szempontból engedély nélkül megtehető volt, de az épület dizájnja és nézete alapján településképi bejelentés szükséges lett.

Budapest kerületeinek helyi építési szabályzata (HÉSZ) tartalmaz további korlátozásokat, amelyek a garázs építésénél kritikus fontosságúak. Az I. és II. kerületen például a szépművészeti aspektusok különösen érvényre jutnak, míg a XIII. és XIV. kerületben a beépítési arány és a zöldfelület megőrzése a hangsúly. A garázs építésének engedélyezésénél tehát feltétlenül meg kell vizsgálni a helyi szabályzatot az építés megkezdése előtt.

Hatósági bizonyítvány és a régi garázsok regisztrálása

Sokszor előfordul, hogy egy garázs már 10 vagy több éve áll a telken, de a földhivatalban nincs nyoma. A garázs építésének engedélyezésénél ebben az esetben hatósági bizonyítványt lehet kérni az építésügyi hatóságtól. Ez a dokumentum szükséges lehet akkor, ha az ingatlan eladása vagy felújítása során a garázs megléte igazolása szükséges. A garázs építésénél ez az eljárás viszonylag egyszerű, hiszen csak egy vázrajzot kell benyújtani az ÉTDR-ben.

Véleményem szerint az is fontos megjegyezni, hogy a hatósági bizonyítvány csak akkor adható ki, ha a garázs megfelel az építéskori vagy jelenlegi szabályoknak. Ha a garázs például túl közel van a telekhatárhoz, vagy meghaladja a megengedett méreteket, akkor a hatósági bizonyítványt nem adják meg. Ebben az esetben a garázs vagy módosítható, vagy az ingatlan nyilvántartásban nem jelenik meg formálisan.

Kivitelezési tervek és a szakítész szerepe

A garázs építésének engedélyezésénél bizonyos méretű vagy összetett szerkezetű garázsokhoz szükségesek kivitelezési tervek. Ez nem kötelező, ha a garázs mérete 100 m3 alatt van, azonban ha a tartószerkezet támaszköze meghaladja az 5,4 métert, akkor tervek készítése szükséges. Személyes tapasztalatom szerint a jó tervek az építkezés gördülékeny menetét biztosítják, és sok későbbi problémát megelőzhetnek.

A garázs építésénél a szakítész vagy építészmérnök bevonása nem mindig kötelező, de ajánlott, különösen ha az építmény komplexebb. Az olyan problémák, mint az alapozás, a statika vagy az időjárás elleni védelem, sokkal jobban megoldhatók, ha egy szakember koordinálja az építkezést. Sokan azt gondolják, hogy ezzel a szakszemélyzet költsége nélkül megtakarítanak, de gyakran később ezt többszörös költséggel megbánnák.

Budapest kerületeiben eltérő szabályok

Budapest különböző kerületeiben eltérő szabályok vonatkoznak a garázs építésének engedélyezésére. Az I. kerületben a szépművészeti és történeti értékek miatt szigorúbb előírások vannak, amelyek még egy egyébként engedélymentes garázst is korlátozhatnak. A XII., XIII. és XIV. kerület viszonylag több lehetőséget kínál az építkezésre, azonban a beépítési arány korlátozása még ott is érvényes. Kispestnél és Pesterzsébet térségénél az alacsonyabb beépítésű környezet miatt több lehetőség van garázs építésére. Zugló lakóóvárosában a magas beépítettség miatt az engedélyezési eljárás nehezebb. Angyalföld és Újpest pedig olyan kerületek, ahol az engedélyezés többnyire könnyebb és gyorsabb, ha az alapvető méretkorlátok teljesülnek.

A garázs építésének engedélyezésénél tehát feltétlenül meg kell vizsgálni a kerületi előírásokat, mielőtt az építkezésbe kezdene. A polgármesteri hivatal vagy az építésügyi osztály munkatársai szívesen nyújtanak tanácsot az adott kerület szabályairól, és ezáltal sok időt és költséget lehet megtakarítani az engedélyezési eljárás során.

Építésügyi hatóság és a Kormányhivatal feladata

A garázs építésénél az építésügyi felügyelet a Kormányhivatal építésügyi főosztályához tartozik, nem pedig a helyi önkormányzathoz. Ez fontos megkülönböztetés, mert az engedélyezési eljáráshoz a Kormányhivatalhoz kell fordulni, nem az önkormányzathoz. Azonban a településképi kérdésekben és a helyi szabályzatok végrehajtásában az önkormányzat szerepe lényeges. Sokan ezt összekeverik, ami eljárási zűrzavarhoz vezethet.

A garázs építésének engedélyezésénél javasolt az első lépés az, hogy személyesen vagy telefonon fel lehet venni a kapcsolatot az adott kerület Kormányhivatala építésügyi osztályával, és konzultálni a konkrét ügyleti szándékokról. Ez az előzetes konzultáció sok bennösséget és bizonytalanságot eloszlathat, valamint utolérően jó alapot nyújt az engedélyezési eljáráshoz.