Ki készít Budapesten ferde tetőszerkezetet szakszerűen?

Ferde tetőszerkezet készítése Budapest

A ferde tetőszerkezet készítése egy olyan mérnöki és ács feladat, amelyre Budapest számos régi épületének felújításánál szükség van. Az elmúlt évek során, amikor az építőipari szabályok szigorodtak, és az emberek tetőtérbe akartak költözni, rengeteg olyan házra lett szükség, amelyeknek új, megfelelő teherbírásúnak kell lennie. Az ÓBudai és Pesterzsébetin belül számos olyan épületet láttam, ahol az eredeti szarufák már összerothadtak, és egy teljes tetőszerkezet-cserére volt szükség. Ez nem egy egyszerű munka, nem is olcsó, de megmondható, hogy egy jó ács, aki tudja, amit csinál, végig jó egy tetőszerkezet készítésén, amely még a következő száz évig is megállja a helyét.

Terhelések és statikai számítás

Az első, amit meg kell érteni a ferde tetőszerkezet készítésénél, az a terhelésszámítás. Budapest éghajlata miatt a tetőra hó és szél terhelés hat. A hóterhelés Magyarországon jellemzően 80-150 kg/m2, attól függően, hogy milyen magasan van az épület és milyen a tetto dőlésszöge. A szélterhelés pedig още nagyobb, különösen az olyan magas házaknál, amelyek kitett helyeken vannak. Ha valaki csak úgy felrakja a szarufákat anélkül, hogy statikai számítást végezne, az végül katasztrófa lesz. Már láttam olyan nyeregetőt, amely egy nagyobb hóvihar után összeroskadt, mert az eredeti szerkezet nem volt megfelelő. Az olyan szerelő vagy ács, aki nem tud statikai tervet készíteni, vagy legalábbis nem dolgozik egy mérnökkel, annak biztos kerülni kell. A terhelésszámítás alapján határozzák meg a szarufák keresztmetszetét, azok távolságát és a szükséges támasztékokat.

Szarufa típusok és fa minőség

A szarufák az egész tetőszerkezet gerince. Ezek a ferde fagerendák, amelyek a tetőfedés súlyát és a külső terheléseket bírják. A szarufákat általában 10x20 cm-es vagy 10x24 cm-es, elsőosztályú fenyőből vagy larcixból készítik. Az olyan alacsonyabb minőségű fa, amely sérüléseket vagy penészfoltokat tartalmaz, használhatatlan. Budapest számos ács műhelye pont ebben szerez spórolni, és rosszabb minőségű fát használ, amely később megduzzad vagy zsugorodik az évszakok során. Ezt pedig végül az egész tetőszerkezet instabilitása követi. A szarufák távolsága általában 60-90 centiméter között van, attól függően, hogy mekkora terhelésre méretezik őket. Ha az épület szélessége nagyobb, mint 4,5 méter, akkor szükségessé válik egy szelemen vagy további támaszték a szarufák alatt.

Szelemenek és támaszték rendszer

A nagyobb terjedelmű tetőszerkezeteknél szükséges egy szelemen, amely a szarufákat alátámasztja. Ez egy hosszú gerenda, amely a tető közepén vagy felül fut, és a szarufákat erre rögzítik. A szelemenek alatt pedig állószékek vannak, amelyek az oszlopok között kapcsolódnak. Budapest egy nagy részében az ÓBudán és a Buda oldalon lévő régi házakban hagyományos szelemenes rendszer van, amelyet 18-19. században építettek. Ezek a szerkezetek elég jó kerültek, de az idő a fa ellen dolgozik. A fa duzzad, zsugorodik, és a csatlakozások lazulnak. Egy olyan szerkezet, amelyet 150 éve építettek, ma már nem felel meg a mai terhelési követelményeknek, ezért újra kell építeni. Az új szerkezet sokkal pontosabb és erősebb, de több fa kell hozzá.

Rögzítési módszerek és fa kötések

A régi házakban gyakran találunk olyan kötéseket, amelyeket az ács kézzel faragott fenyő tüskékkel és kötőfákkal készített. Ez egy csodálatos technika volt, de manapság már jellemzően csavarokat és fém-szegecseket használnak. A szarufák rögzítése a sárlécekhez vagy sárgeren dákhoz fontos pontos és erős kötések szükségesek. Ha valaki csak szegeket használ, az az első nagy szélvihar után már lazulhat. Az olyan ács, aki acél-szegecseket vagy megfelelő méretű csavarokat alkalmaz, általában jó munkát végez. A csatlakozási pontoknál pedig fontos, hogy ne legyenek hézagok, mert a fa mozgása könnyen fellazíthatja a szerkezetet.

Szigetelés és szellőzés integrálása

Ma már nem lehet tetőszerkezetet készíteni úgy, hogy ne gondoljunk a szigetelésre és a szellőzésre. A szarufák közé és alá kell hőszigetelő anyagot helyezni, amely lehet üveggyapot vagy kőzetgyapot, általában 15-20 cm vastagságban. Azonban ez a szigetelés nem lehet közvetlenül a szarufákon, mert akkor a fa nem szellőzik és penészedik. Ezért egy szellőzési réteg szükséges, amelyet általában 4-5 cm szarufa-közötti szellőzéssel oldanak meg. A párazáró fólia pedig a szigetelés meleg oldala felé kerül, hogy a párák ne tudjanak bejutni a rétegbe. Ez a három réteg, amit az első felmérésből a végső tetőfedésig követni kell, az, ami biztosítja a tetőszerkezet hosszú élettartamát. Sok szerelő azonban ezt elhagyja vagy felületesen végzi, majd néhány év után a megbízott már panaszkodik a penészedésre és a hővezetésre.