Ki épít Budapesten fakerítést megbízható kivitelezéssel?

Fakerítés építése Budapesten és környékén

A fakerítés építése a legklasszikusabb és legkedvesebbnek mondható kerítésépítési módszer. Sok ember azért választja a fa kerítést, mert nem csak védelmet nyújt, hanem meleget és természetességet is hoz a kertbe. A fakerítés építése Budapest területén azonban gondolkodást igényel, mivel a magyarországi időjárás, a gyakori nedves telek és a nyári nap UV-sugárzása megteszi a hatását a faanyagokra. De ne higgy el mindenkinek, aki azt mondja, hogy a fakerítés rövid élettartamú. Megfelelő anyagválasztás és karbantartás mellett 15-30 év vagy akár ennél is hosszabb ideig szolgálhat.

Személyesen azt tapasztaltam, hogy az emberek sokszor az olcsó fenyõ kerítéssel indulnak, aztán 3-4 év után már kiderül, hogy a korhad el néhány léc. Pedig ha kezdetben egy kicsivel több pénzt szánnak az acacásért vagy más tartósabb faanyagért, sokkal rosszabb helyzetbe kerülhetnének később. Az igazi takarékosság a hosszú távú gondolkodásban rejlik.

Faanyag választása és tartósság

A fakerítés építésénél az elsõ és legfontosabb döntés a faanyag kiválasztása. Magyarországon az akác, a fenyõ és a nyírfa a leggyakoribb. Az akác a legkeményebb és legtartósabb, de drágább. A fenyõ olcsóbb, de impregnálni kell. Volt egy ügyfelem, aki szegényes anyagi körülmények között élt, és nem tudott drágább kerítésre költekezni. Impregnált fenyõ kerítést építettem neki, és rendszeres kezeléssel még mindig áll nyolc év után. Nem ugyanolyan szép, mint az akác lett volna, de nem volt gonoszul szétmálló sem.

Az impregnálás vagy lazúrozás kulcsfontosságú. Az alapvetõ felületkezelés nélkül a fa könnyen rothad meg, különösen a talajjal érintkezõ részeken. Az oszlopok tövében a nedvesség különösen veszedelmes, ezért az oszlopok talaj alatti részét feltétlenül kezelni kell bitumennel vagy speciális impregnálóval.

Alapozás és szerkezeti megoldások

A fakerítés építése az alapozásnál kezdõdik. Sokan azt gondolják, hogy elég csak egy fában vagy talajban rögzíteni az oszlopot. De ez halálossá azonban lehet a kerítés számára. Az oszlopok tövének sem szabad közvetlenül a talajjal vagy nedves talajtartalékkal érintkezniük. Éppen ezért használunk vasfémeket vagy betonba ágyazott rögzítéseket. A berlini rendszeres felülvizsgálatok azt mutatják, hogy az elõ nem volt alapozás nélkül készült kerítések 3-5 év után már szétmálnak.

Az oszlopok közötti távolság általában 2-2,5 méter, a rúdrendszer pedig függõlegesen vagy vízszintesen helyezkedhet el. A függõleges elrendezés klasszikusabb, a vízszintes pedig modernebbnek számít. De az oszlopok minõsége és a kerítésléc vastagságban sokkal fontosabb, mint az esztétikai szempont. Az 5-6 centiméter vastag és 20 centiméter széles lécek tartósabbak, mint az 1-2 centiméteres vékony síkok.

Karbantartás és felületkezelés

A fakerítés építése után a karbantartás még nem ért véget, hanem most kezdõdik. Éves szinten legalább egyszer meg kell tisztítani a kerítést, majd szükség szerint újra kell lazúrozni vagy festeni. A vékonylazúr 2-3 évente, a vastaglazúr vagy festék 5-7 évente igényel felújítást. Sok embernek ez tûnik terheléses munkának, de valójában nem nagy munka. Egy hétvégi munkával szép időben meg lehet csinálni.

Az egyik legnehezebb dolgok az oszlopok korhadásának korai felismerése. Ha már a fa szpongy vagy fekete és szürke foltokkal borított, akkor késõ egy korhadás megállítására. De ha még csak enyhe szûrkeség vagy barnássodás van, akkor lazúrozással vagy antibakteriális kezeléssel még meg lehet állítani a folyamatot.

Építési folyamat és szerelés lépéseihatása

A fakerítés építésének elsõ lépése a terület kijelölése. Egy szövegvezetékkel meg kell jelölni az oszlopok helyét, általában 2-2,5 méteres távolságban. Az oszlopok közötti távolság körülbelül 50 centiméter mély lyukokat igényelnek. Az oszlopokat betonba vagy talajhüvelyekbe kell rögzíteni. A betonozás után körülbelül egy hétig kell várakozni, míg a beton teljesen megkeményedik. Ezt követõen lehet a rúdrendszert felszerelni, majd a léceket vagy paneleket rögzíteni.

Az összeállítás közben ügyelni kell a megfelelõ szellõzésre az oszlop alja alatt. Ez megakadályozza, hogy a felületi vizet a fa felszívja, amely gyorsítaná a rothádást. Az oszlopok közötti rúdrendszert majd a léceket is alapozáasó anyaggal vagy lazúrral kell kezelni az utolsó szerelés után.

Helyi szabályozások és engedélyek

Budapest helyi építési szabályzata szerint a kerítések maximális magassága általában 1,5-2 méter, a helyi körülményektõl függõen. Érdemes az önkormányzatnál tájékozódni az adott terület szabályzatáról. Egyes helyeken követelmény, hogy a kerítés bizonyos százaléka átlátható legyen, máshol inkább az esztétikai illeszkedés számít. A szomszédokkal való egyeztetés is javasolt, még ha nem is kötelezõ.

Árak és költségvetés Budapesten

A fakerítés építésének költsége Budapesten nagyban függ a fa típusától, a kerítés hosszúságától, magasságától és a felületkezeléstõl.

A teljes költség egy 30 méteres, 150 centiméteres impregnált fenyõ kerítéshez Budapesten körülbelül 600.000-1.000.000 forint körül mozog, az alapozás és szerelés munkadíjával együtt. Az akác verzió ennek durva kétszerese vagy többszöröse lehet. De nem szabad csak az árra nézni. Az akác kerítés hosszabb élettartama miatt végül olcsóbbnak bizonyul, ha 15-20 év során nem kell azt cserélni.