Ki szigeteli Budapesten szakszerűen az északi falat?

Északi fal szigetelése Budapest

Az északi fal szigetelése egy olyan téma, amelyet sokan nem értenek megfelelően, és ez aztán nyavalyás helyzetekhez vezet. Amikor valaki azt mondja nekem, hogy az északi szobája hideg és penészes, máris tudom, hogy mit várhatunk. A Facebookon találkoztam egyszer egy panellakó tulajdonossal Erzsébetvárosból, aki azt mondta, hogy az ablakok alatt már olyan vastag penészpárnák vannak, hogy szinte az egész fal barna. Ez nem egy egyedi eset, Budapestu számos olyan szobájában találkozom ezzel az erősen egyéni problémával. Az északi fal szigetelésénél azonban egy nagyobb dilemmával kell szembenézni, mint amit az emberek gondolnak, és ez az, hogy a belülről alkalmazott szigetelés sokszor több problémát okoz, mint amennyit megold. De lássuk sorban, hogy mi is történik abban az bizonyos északi falban télen.

Az első dolog, amit el kell mondanom az az, hogy ha az északi falon penészes a nyoma, nem a fal hibája, hanem a páratartalom az igazi szörnyszülötte. Az emberek azt gondolják, hogy a hideg fal egyenlő a nyirkos fallal, de valójában ez a kondenzáció. Amikor a meleg, párás levegő a lakásunkban a hideg falhoz ér, a pára lecsapódik. Ez matematikailag garantált. Az én tapasztalataim szerint az első szobám, ahol ezt a problémát tapasztaltam, egy panel volt a XIII. kerületben, ahol az ügyfél azt mondta, hogy az ablakok alatt már reggel csöpögök az állított hideg. Azt javasoltam, hogy előbb próbálja meg a szellőztetést, egy ablakábnyitást, és próbáljunk kevesebb gőzt termelni a konyhában és fürdőszobában. Másfél hét után az illető megkérdezte, hogy jó lett-e, és azt mondta, hogy sokkal jobb, de még mindig van valami.

Belső szigetelés csapdái és a fal szerkezete

Itt jön a gond. Sokan azt gondolnak, hogy egy szép XPS lapokkal belülről beszigetelve megoldódik a probléma. Ez valóban felmelegedíti az adott szobát 1-2 fokkal, de az eredmény még visszásabb lehet. Azáltal, hogy belülről szigetelünk, a fal külső oldala még hidegebb marad, mert már nem jut oda az otthonunkból jövő meleg. Az olyan falazat, amely már eddig is nedves volt, belülről szigetelve csak még nedvesebbé válik. A penész pedig ott kezd fel burjánozni, ahol az ember nem lát rá, például az szigetelés és a fal közötti rés mögött. Volt egy riasztó eset a Várnegyedben, ahol az ügyfél egy antik ház északi falát szigeteltette belülről, és néhány év múlva az egész falazat megrothadt. Az architekt szerint ez egy műemlék volt, és külső szigetelés nem lehetett. Így ekkor már csak az volt az opció, hogy felújítani az egészet és egy lélegző megoldást keresni. Ez sokkal drágábra jött ki, mint az eredeti belső szigetelés. Ezért azt mondok egy magánszakemberként, hogy a belső szigetelés csak akkor ajánlott, ha nincs más lehetőség, és akkor is csak a legigényesebb kivitelezéssel érdemes foglalkozni.

Külső szigetelés vagy semmi

Ami azt illeti, a külső szigetelés az egyetlen megoldás, amely hosszú távon biztonságos és nem okoz szerkezeti problémákat. A külső szigetelés ugyanis megvédi a falazatot a hidegből, és egyúttal lehetővé teszi, hogy a belülről keletkezett pára szabadon kifelé diffundáljon. De itt jön a város életviszonyainak a baja. A XIII. kerületben egy társasháznál próbáltak ezt megoldani, és a szomszédok nem egyeztek bele az eredmény megváltozásába, mert azt gondolták, hogy az éstetikailag sértheti az épület kinézetét. A Lipótvárosban pedig az emlékjegyzékbe történő bejegyzés miatt nem lehetett külső szigetelést alkalmazni. Ekkor már az marad, hogy valaki belülről próbálkozzon, és ekkor úgy kell csinálni, hogy minden hézag tökéletesen lezárt legyen, és a szigetelésnek lélegző tulajdonsága legyen. Az egyik kliennem Buda egyik zöld kerületében azt javasoltam, hogy próbáljon meg kőzetgyapottal belülből egy előtétfalat építeni, amely lélegző gipszkarton lemezekkel lett borítva. Ez működett, és a penész nem jött vissza. De hiszen, hogy ez egy 8 centis falat elvett az adott helyiségből.

Budapest különböző szituációi az északi oldalaknál

Az V. kerületi Szemere utcában azt láttam, hogy az épület északi oldala szinte állandóan nedves volt, mert az utca nagyon keskeny és a napfény végül nem érte el. Az ilyen helyek külön figyelmet igényelnek, mert már a szellőzés sem fog olyan jól működni. A II. kerületben egy vályog házban az északi fal mellett még azt is figyelembe kellett venni, hogy a vályog természetesen párát hord, és ha ezt az összetalálkozást nem kezeljük megfelelően, akkor a szituáció csak romlani fog. A XVIII. kerületi családi házaknál pedig sokszor az a gond, hogy a ház nem volt szigetelve sehol, és csak az északi oldal a legutolsó a sorban, amikor már senki nem akar rá időt szánni. Az olyan házakban, ahol csak az egyik oldal szigetelésére van pénz, azt az embernek azt szoktam tanácsadni, hogy az előbb nézzék meg az ablakokat, a tetőt és az alapokat, mert azok sokszor nagyobb hőveszteséget okoznak, mint az északi falak.