Ki csempéz Budapesten csőáttörés körül szépen?

Csőáttörés körüli csempézés és miért pont ez az egyik legkényelmetlenebb részletmunka

A csőáttörés körüli csempézés az a feladat, amelyet mindenki szeretne minél gyorsabban túlesni, és amely pontosan ezért szokott rosszul elsülni. A falból vagy padlóból kilépő cső körüli csempekivágás apró felületen történik, de tökéletesen látható, és a hézag, a rossz illesztés vagy a nem kerek kivágás ott rontja el az egész falképet, ahol az ember a legkevésbé szeretné.

A csőáttörés körüli csempézés nem önálló szakterület, de olyan részfeladat, amelyet minden burkolónak ismernie kellene, és amelyen mégis sokan elcsúsznak. Az ok általában az eszköz vagy a türelem hiánya.

Mire figyelj, ha szakembert keresel

Az első dolog, amit érdemes megkérdezni, hogy milyen eszközzel végzi a kerek kivágásokat. A válaszból azonnal kiderül, mennyire felkészült a munka elvégzésére. A helyes eszköz egy koronamaró vagy gyémántfúró, amellyel pontos, csorbamentes kerek nyílást lehet a csempébe fúrni. Aki sarokcsiszolóval vagy fogóval töri ki a lapot, az általában nem tudja tartani a pontosságot, és a rosszul kivágott rész a rozettával takart terület alól kilátszik.

Fontos az is, hogy a burkoló pontosan méri-e fel a csőátmérőt és a cső helyzetét a csempén belül. Ha a mérés siet, a kivágás eltolódik, és a rozetta nem tudja elfedni a hibát. Jó szakember először megjelöli a csempe hátán a pontos helyet, aztán fúr, nem fordítva.

Kérdezz rá a rozettára is. A csőáttörés körüli csempézésnél a cső és a csempe között maradó hézagot általában rozettával fedik el. Ez egy műanyag vagy fém gallérelement, amelyet a cső köré csúsztatnak. Nem minden esetben szükséges, de ahol látható, ott az anyagnak illeszkednie kell a csempe stílusához és színéhez. Aki erre is figyel, az gondosan dolgozik.

A leggyakoribb hibák és egy eset, amely sokba került

Az egyik visszatérő hiba az, hogy a cső körüli részt szilikonnal töltik ki egyenetlenül, és a rozettát arra húzzák rá. Alatt marad a hézag, amelybe nedvesség gyűlik, penész keletkezik, és fél év múlva a falburkolat körül barnás elszíneződés jelenik meg. Ez elkerülhető, ha a csőáttörés körüli csempézés helyesen, szárazan és tisztán zárul, és a szilikon csak a rozetta és a csempe között kerül fel vékony vonalban.

Volt olyan eset, amikor egy felújítás alatt álló fürdőszobában a burkoló a mosogatócsap csövei körüli csempéket utólag próbálta helyrehozni, mert első körben rosszul mérte ki a kivágásokat. Három lapot tört el a fúrás közben, és a negyedik is csorbult. Az anyagveszteség meghaladta a tizenkétezer forintot, és a cserecső szállítása miatt a munka két napot csúszott. Ha az első mérés pontos lett volna és a megfelelő eszközt használja, ez az egész nem következett volna be.

Másik tipikus hiba a rosszul megválasztott rozettaméret. Ha a rozetta belső átmérője nagyobb, mint a cső átmérője, a gallér lóg és forgatható lesz. Ha kisebb, nem húzható rá. Ezt előre kell mérni, nem a kivágás után derül ki.

Csináld magad vagy kérd szakember segítségét

Ha valaki már végzett csempézési munkákat és van koronamaró fúrója, a csőáttörés körüli csempézést el tudja végezni otthon is, ha a cső helyzete egyszerű és a lap nem különleges anyag. Egyenes fal, egy cső, nem drága kerámia, megfelelő méretű fúró és türelem. Ha ezek mind adottak, a munka megcsinálható.

De ha az anyag porcelán greslap, ha a cső helye lapszélen van, ha kettő vagy több cső fut egymás közelében, vagy ha valaki drága importanyagba kell fúrnia, akkor a kockázat nem arányos a megtakarítással. Személyes tapasztalatom szerint az elvágott vagy eltört drága lap értéke szinte mindig meghaladja a szakember munkadíját.

Árak és elvárható költségek

Ha a csőáttörés körüli csempézés egy nagyobb burkolási munka részeként történik, általában nincs külön kiszállási díj. Ha önállóan, egy-két cső miatt hívják ki a szakembert, ott a kiszállás és az alapdíj a munka költségének meghatározó része. Érdemes ilyenkor más kis részletmunkákat is összegyűjteni, ha vannak, hogy a kiszállás megtérüljön.

Ami Budapesten a helyi munkákban előkerül

Budapesten a csőáttörés körüli csempézés leggyakrabban fürdőszoba- és konyhai felújítások során merül fel, ahol a vízvezetékek elhelyezése nem mindig ideális a burkoláshoz. A belvárosi bérházakban, különösen az V., VI. és VII. kerületben, a régi épületek csövei sokszor nem merőlegesen jönnek ki a falból, hanem enyhén dőlnek vagy görbülnek. Ez a kivágást megnehezíti, és a rozetta sem fed mindent egyenletesen.

A budai oldal régebbi épületeiben, a II. és III. kerületben, a felújítások során előfordul, hogy az eredeti csövek helyzetét a burkolás előtt módosítják. Ilyenkor a burkolónak és a vízszerelőnek együtt kell dolgoznia, és a csőáttörés helyét előre meg kell tervezni. Ez az együttműködés sok bosszúságot megelőz.

Az újépítésű lakásoknál, a XIII. és XI. kerületi lakóparkokban, a csőhelyzetek általában pontosabbak és a falak merőlegesebbek, de a szaniter szerelvények és a gépészet sűrűsége miatt több csőáttörés is előfordulhat egy helyiségben. Az ezen az oldalon elérhető budapesti burkolók közül érdemes olyat keresni, aki vállalja önállóan is ezeket a kisebb, de pontosságot igénylő részfeladatokat, ne csak teljes burkolási munka részeként.