Ki ellenőrzi Budapesten a csepegéseket és csíkokat festés után?

Csepegés csík ellenőrzés festményeken Budapesten

A csepegés csík azonosítása a festményen sokszor azzal kezdődik, hogy az első pillanatra azt hisszük, az egyszerűen csak festett vonalak, amik az alkalmi módon kerültek a felületre. De ha jobban megnézzük, sokszor azt látjuk, hogy ezek a vonalak valami mást mutatnak. Budapest számos festménye mutat ilyen jellegzetességeket, és a restaurálás előtt alaposan meg kell vizsgálni ezeket, mert a kezelésük attól függ, hogy mikortól vannak ott. Az olyan csepegés csíkok, amelyeket az eredeti festő szándékosan hagyott, azok része a műtárgy történetének. De az olyan csepegések, amelyek később keletkeztek, vagy amelyek egy hibás művelés eredménye, azok sokszor gondot okoznak.

Személyesen még ma is emlékszem egy olyan esetre, amikor egy ügyfelem azt gondolta, hogy a festménye rengeteg szennyeződéstől megsárgult, pedig valójában az volt a probléma, hogy a felületen végigfolyó festékmaradék oxidálódott az évek során. Ez a csepegés csík az eredeti festékből származott, amely nem volt tisztázva. A probléma azonosítása nélkül a helytelen kezelés végzetes lett volna.

Csepegés csík típusok és azok eredete

A csepegés csíkok több módon képződhetnek. Az egyik leggyakoribb az, hogy az eredeti festő közvetlenül a vászonra felvitt túl nedves festéket, amely azután lecsepegett vagy lefolyt. Ez sokszor szándékos hatás, amely az adott kor festői technikáját tükrözi. Az olyan barokk vagy reneszánsz festmények, amelyeket tanulmányoztam, sokszor mutatnak ilyen jellegzetességeket, amelyek az alkotó szándékára utalnak.

De vannak más okok is. Ha egy festményt fejjel lefelé helyeztek el szállítás közben, vagy ha a tárolási körülmények nem voltak megfelelőek, a folyékony festék vagy a lakkréteg lecsepeghetett. Az olyan csepegés csíkok, amelyek függőlegesen futnak le, sokszor azt jelzik, hogy a festmény hosszú ideig nem megfelelő szögben volt tárolva vagy függesztve.

A csepegés csík vizsgálata és értékelése

Az ellenőrzés folyamata azzal kezdődik, hogy alaposan szemügyre vesszük a csepegés csíkot. Meg kell vizsgálnunk, hogy az festékből vagy lakkból származik-e. Az olyan csíkok, amelyek a lakk rétegben vannak, sokszor nem olyan problematikusak, mint azok, amelyek a festékrétegen keresztül mennek. A festékrétegbe beszúródott csepegés csíkok mutathatnak olyan dolgokat, amelyek az összetartás és a stabilitás kérdésére utalnak.

Raking light segítségével, vagyis ferde fénnyel, sokkal jobb képet kapunk. Ez az a módszer, amellyel a felület minden apró egyenetlensége láthatóvá válik. Az olyan csepegés csíkok, amelyek három dimenziós formában jelennek meg, azt mutatják, hogy valami fizikai mozgás történt a festékben.

Festői szándék versus sérülés megkülönböztetése

Az egyik legtrügosabb kérdés a restaurálás során az, hogy meghatározzuk, vajon az adott csepegés csík az eredeti festő szándékára vonatkozik-e, vagy egy később bekövetkezett probléma. Az olyan festmények, amelyeket az előző évszázadok alatt készítettek, sokszor mutatnak dripping technikát, amely nem hiba, hanem művészi választás volt. A modern művészet már sokszor szándékosan alkalmazza ezt a technikát, de a klasszikus festményeknél ez sokszor a technikai ügyelmetlenség jele.

Volt eset, amikor egy feltételezettleg értékes festménynél azt kellett megállapítanom, hogy az apró csepegés csíkok valójában az eredeti festő ecsetkezelésének sajátosságai voltak, nem pedig szennyeződés. Az infrared képzésnek köszönhetően lehetett beazonosítani, hogy ezek a vonalak ugyanazzal a festékkel készültek, mint a többi, érdemben fontos rész.

Csepegés csíkok eltávolítása vagy meghagyása

Az eltávolítás kérdése nagyon szenzitív. Egyrészt, ha valaki azt gondolja, hogy az csepegés csík csak szennyeződés, akkor az eltávolítás után azt veszi észre, hogy az valójában az eredeti festékhez volt rögzítve, és így véletlen terület lett sérült. Másrészt, van olyan csepegés csík, amely teljesen el kell, hogy távolítsuk, mert az egy későbbi sérülésből származik. A restaurátor feladata, hogy ezt az egyensúlyt megtalálja.

Veszélyes tanácsok és helyes megközelítés

Sokszor azt láttam, hogy amatőr restaurátorok vagy az ügyfelek maguk próbálnak meg eltávolítani a csepegés csíkokat. Ez szinte mindig végzetes. Az olyan vegyszerek, amelyeket gondosan lehet alkalmazni az egy régi festményen, túl agresszívak lehetnek az adott csepegés csíkra, amely pedig sokszor sérülékenyebb, mint a körülötte lévő festék. Egy eset, amely még ma is megosztott személyesen, hogy egy ügyfelem saját magának megpróbálta simára csiszolni a csepegés csíkot, és végül az alatt egy felejthetetlen terület lett kitakarva.

Az olyan helyes megközelítés, amely a Budapest restaurátor műhelyek közül a jobb gyakorlatban követett, az az, hogy előbb alaposan feltárjuk a csepegés csík természetét, majd eza alapján döntünk. Ha az szándékos, meghagyjuk. Ha sérülés, de a festmény integritásához szükséges, eltávolítjuk nagyon óvatosan. Ha pedig a festmény állapotára nincsen hatása, sok esetben hagyunk, ahogy van.

Hosszú élettartam és szakszerű kezelés

A csepegés csíkok kezelése olyan kérdés, amely az egész restaurálási folyamatot befolyásolhatja. Helytelen kezelés esetén olyan problémákat okozhat, amelyeket majd hosszú évek alatt kell korrigálni. A szakszerű megközelítés garantálja, hogy a festmény esztétikai és szerkezeti értéke megmarad. Budapest számos műtárgya tanúsítja azt, hogy ha az eredeti szándékot tiszteljük és az új sérüléseket óvatosan kezelünk, a csepegés csíkok nem probléma, hanem az artwork történeti részei.