Ki hőszigetel Budapesten aljzatot utólag, szakszerűen?

Aljzat utólagos hőszigetelése régi házakban

Az aljzat utólagos hőszigetelése nem egyszerű feladat, azonban szükséges, ha a régi házad padlója hideg vagy ha a fűtésköltségeid túl magasak. Sokak elkövetik azt a hibát, hogy azt gondolják, a padló alatti szigetelés csak új házak számára fontos, holott a régi épületekben éppen ezzel lehet a legtöbb energiát megtakarítani. A talaj felé ugyanis az összes fűtési energia 15-20 százaléka eltávozik, ha nincs megfelelő szigetelés.

Volt egy eset amikor egy Várnegyedi lakó kiszámolta, hogy mivel a pincéje sípotos nedves, és a padló alatt semmi sem volt, évente több százezer forintot dobott ki az ablakon a fűtésre. Az aljzat hőszigetelése után az első télen már észrevette a változást. Személyes tapasztalatom szerint az olyan tulajdonosok, akik időben döntöttek a szigetelés mellett, sosem bánták meg. Ez valóban egy olyan befektetés, amely rövid idő alatt megtérül.

Nedvesség és gázáramlás a pince alatt

A pince nedvesedésének okai sokfélék lehetnek. A talajnedvesség és a talajpára természetes módon felszívódnak az aljzatbetonba, ha nincs megoldhatatlan vízszigetelés. Ez az a pont, ahol az aljzat utólagos hőszigetelése összefonódik a vízszigetelés szükségességével. Nem szabad csak a hőt figyelembe venni, hanem a nedvességet is.

Az injection technika révén a régi falakba fecskendezik be a szigetelő anyagot, amely képes elzárni a kapillárisokat, ahol a víz felszívódna. Ez azonban speciális eszközöket és szakismeretet igényel, ezért ezt csak szakemberekre bízható. De és most jön a fontos: ha már meglévő szigetelés volt, azt előbb fel kell mérni, mert új szigetelést nem lehet csak úgy rárakni, ha az alatt már nedvesség szaporodott.

Kívülről vagy belülről

Két fő megoldás létezik az aljzat utólagos szigetelésére. A kívülről történő szigetelés szakszerűbb, de költségesebb és rengeteg bontást igényel. Szinte az egész ház körüli járdát fel kell bontani, a lábazatot ki kell ásni, és csak akkor kezdödhet a szigetelés felhelyezése. Ez nyári munka, amely heteket vehet igénybe egy átlagos családi ház esetén. Viszont az eredmény tartós és valóban megoldja az összes gond forrását.

A belülről történő szigetelés gyorsabb, olcsóbb, és azonnal megkezdethető, de kötöttebb az, ha már nedves a fal. Mivel a szigetelés ekkor nem engedi az esővizet kívülről leszárítódni, fokozottabb figyelmet igényel a páragazdálkodás. Ez olyan helyiségekben működhet jól, ahol nem túl magas a páratartalom. Ha azonban a pince állandóan nedves, a belső szigetelés csak ideiglenes megoldás.

Költségek és anyagválasztás

Véleményem szerint az injektálásos módszer az legjobb ár-érték arány, ha nincs nyomásszivárgó talajvíz. Az EPS szigetelés pedig igazi klasszikus, amely évtizedek múlva is megbízható marad. A bitumenes lemezt mindig érdemes válogatni, mert az olcsóbb változatok idővel repedezni kezdenek a talaj mozgása miatt.

Szakcemberek kiválasztása és az első lépések

Az aljzat szigetelésénél talajmechanikai szakvélemény szükséges minden komoly munka előtt. Ez nem opcionális, hanem gyakorlatilag kötelező. Sokan azt hitték, hogy takarékoskodnak, amikor kihagyták ezt a lépést, de később drágábban jártak. A talajmechanikai mérnök megállapítja, hogy van-e talajvíznyomás, milyen mélyen van a talajvíz szintje, és milyen megoldás javasolható.

Itt szeretnél szakembert találni Qjob.hu-n? Ajánlott több ajánlatot bekérni, de fontosabb, hogy az első beszélgetésben már tisztázz néhány pontot: milyen tervei vannak a pincehasználattal, lesz-e padlófűtés, és mennyire nedves a jelenlegi helyzet. A szerződésben kötelezően szerepeljen a garantált száraz állapot, valamint az, hogy ha bontás közben nagyobb problémák lépnek fel, azok kezelése az összeg részét képezi-e vagy plusz költség.

Lépésről lépésre az aljzat szigetelése

A kívülről történő szigetelés először a lábazat lebontásával kezdödik, legalább 30-50 centiméteres mélységig. A járdát fel kell bontani, a régi szigetelést (ha van) eltávolítani. Ezután a falat teljesen megtisztítják és hézagokat pótolnak. Várakozni kell, míg az anyag teljesen kiszárad, csak utána következik az üvegszál erősítésű szigetelés felvitele egészen a lábazat tetejéig. A szigetelő anyag megkötése után ragasztanak fel egy 3-5 centiméteres zártcellás szigetelőlemezt, amely mechanikai védelmet is biztosít. A padlóhoz drénrendszert is szokás kialakítani egy zsompával és szivattyúval, amely automatikusan szivattyúzza ki az összecsorgó talajvizet.

Az egész munka egy kis-közepesméretu házban körülbelül 2-4 hét, kezdve a bontástól az utolsó vakolatszóráséig és a járda visszahelyezéséig. Ez nem egy hétvégi projekt, hanem komoly munka, amely kitartást és szakterületre épülő tudást igényel.

Pesti negyedek sajátosságai a pincsék szigetelése szempontjából

Budapest belvárosában, az Erzsébetvárosban, valamint a Teréz körúton az öreg többemeletes házak pincsés alapozása tipikusan 19. századi, amikor még szinte semmilyen vízszigetelésre nem gondoltak. Az öt és hatharmados emeletesek alatt gyakran hatalmas zsombékok és alagsorok találhatók, amelyek szinte biztosan vizesek. A Lipótvárosban és az Angyalföldön hasonló a helyzet, ahol a nagypolgári házak alatt tágas pincék húzódnak. Az Újpest keleti részein pedig a korábbi ipari zóna lévén, sok ház alatt talajvíz nyomás is jellegzetes. Az Erzsébetváros és a Nagykörút közötti területen, valamint a Kazinczy és a Klauzál tér körül az antik falazatok alatt gyakran mélyebb alapozást találunk, amely alá mára egyáltalán nem jut friss levegő, így a páraproblémák igen súlyosak. A Budai Vár alatt a korábbi középkori alapzatok pedig a legmagasabb igényt támasztanak a szigetelésre, mivel ott még a talajvíz szintje is gyakran mobil. A Rákosi oldalakon, Erzsébetfalván és az Angyalföldön pedig a családi házak alatt gyakran egyáltalán nincs szigetelés, tisztán csak a talaj közvetlenül a szerkezetnek támaszkodik.