Ki vállal Budapesten 30 cm-es hőszigetelést megbízhatóan?

30 cm-es hőszigetelés Budapest passzívház szintü megoldásokhoz

A 30 cm-es hőszigetelés már nem egyszerü energiatakarékosságról szól, hanem egy teljesen új életstílusról. Ez a vastagság a passzívház szabvány szintjén működik, amely azt jelenti, hogy az épület majdnem semmilyen aktív fűtésre nem szorul. Személyes tapasztalatom szerint azok, akik ilyen szigetelésre költenek, gyakran azt mondják, hogy az első télen szinte nem kellett fűteni. Nem szabad elfelejteni, hogy ez nem csak az anyagok költségéről van szó. Ez egy holisztikus megközelítés, ahol a szigetelés mellett a légmentesség, a szellőzés és a minőségi ablakok minden lényeges szerepet játszanak.

Passzívház definíció és a 30 cm szigetelés kapcsolata

A passzívház fogalmát a darmstadti Passivhaus Institut definiálta. Az alapvetö kritérium, hogy az épület éves fűtési energiaigénye nem haladhatja meg a 15 kWh/m2 értéket. Ez fantasztikusan alacsony szám. Soknak ez nem jelent sokat, de egy 50 négyzetméteres lakásra vetítve ez azt jelenti, hogy évi mindössze 20-30 ezer forint fütési költség. Egy átlagos ház fütésére 300-500 ezer forint megy el évente. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy csak a szigetelés vastagságát nézik, és azt gondolják, hogy az már elég. De a passzívházban minden összetevö játszik szerepet. Az ablakok, az ajtók, a légmentesség, és persze a szigetelés is.

30 cm szigetelés anyag kiválasztása és hőtechnikája

Volt egy eset, amikor egy XIII. kerületi 100 lakásos passzívházat megépítettünk, és a lakók arról panaszkodtak, hogy nyáron túl meleg lett a szobák. Ez normális jelenség. A 30 cm szigetelés annyira jó, hogy a nyári hőt is elég jól felszívja. Ezért a passzívházakban vannak szellözésrendszerek, amelyek segítenek a levegöt frissen tartani, és ahol szükséges, aktív hütést is biztosíthatnak. A szigetelés anyagának típusa ilyenkor lényeges. A kőzetgyapot páraáteresztö, amely lehetövé teszi az épület "lélegzésénél". A grafitos polisztirol pedig 20-25 százalékkal jobb hővezetési tényezöjü, mint a szokásos fehér EPS.

Passzívház-szintü szigetelési rendszerek Budapesten igényes clients részére

Légmentesség és szellözésrendszer a 30 cm szigeteléshez

A 30 cm szigetelés nem könnyü megoldás az olyan dolgok miatt, amely az emberek nem gondolnak meg. Az egyik leglényegesebb az, hogy a szigetelés jó, de ha az épületben sok helyen levegö szökik ki, akkor az egész rendszer kicsorbít. Ezért a passzívházakban a légmentesség egyenlö fontosságú, mint a szigetelés. Ez azt jelenti, hogy az épület szerkezetének minden szükséges helyen (ablakok, ajtók, vezetékek) teljesen légzárónak kell lennie. Ezekhez speciális fóliákat és tömítéseket használnak. Másodszor, szellözésrendszert kell beépíteni, amely biztosítja, hogy friss levegö jut be az épületbe, de azt elöször egy hőcserélön vezetik keresztül. Ez a hőcserélö visszanyeri az elháló meleg levegö höjének 75-90 százalékát.

Hőhídmentesség és detail-Planning a passzívható

Sokan azt gondolják, hogy a 30 cm szigetelés egyedül elég a passzívházhoz. De nem. A hőhidak olyan pontok az épületben, ahol a hö könnyebben kiáramlik. Ezek lehetnek az ablakok körül, a sarokpontok, vagy ahol a fal támaszok keresztezik az épületet. Egy szakember azt mondta nekem, hogy ha nem gondolunk ezekre, akkor az egész szigetelési munka 20-30 százalékkal romlódik. Véleményem szerint ezért annyira fontos a passzívház tervezése. Azt nem lehet csak úgy megépíteni, ahogy szokás. Szükséges egy tervező, aki ezekre a dolgokra gondol már az elején.

Budapest XIII. kerületének 100 lakásos passzívháza és tanulságai

Budapest XIII. kerületében építettünk meg az ország első 100 lakásos passzívházát. Ez az épület 30 cm hőszigeteléssel rendelkezik, és az eredmények elképesztöek. Az első évben a lakók azt tapasztalták, hogy a fütési számlájuk mindössze 10-15 ezer forint volt lakásonként. Ez körülbelül 95 százalékos csökkenés az átlagos höszigeteletlen lakásokhoz képest. A 12 ezer négyzetméterböl 5 ezer a lakások, és ezeket a termikus burok 30 cm szigeteléssel veszi körül. Azonban a kutatók azt is megjegyezték, hogy nyáron a lakások túl melegek voltak, mivel az épület rosszul számított a nyári napsugarakra. Ez tanulság: még a passzívházakban is fontos a nyári hövédelem.