Ki vállal Budapesten 15 cm üveggyapot szigetelést?

15 cm vastag üveggyapot szigetelés Budapest homlokzataira és tetőtérekre

Az üveggyapot szigetelés nem egy új ötlet, de sokak számára még mindig titok, hogy mennyire jó megoldás. A 15 cm vastag üveggyapot olyan jó szigetelést nyújt, hogy a szarufák között vagy a tetőtérben használva egyenlö, sőt néha jobb teljesítményt ad, mint a polisztirol. Személyes tapasztalatom szerint azok a házak, ahol üveggyapot szigetelés van, különösen hangcsökkentésben mutatnak jó eredményt. Nem csak meleget tartanak meg, hanem a külsö zajokat is hatékonyan csillapítják. Ezt pedig a túlfoglalt Budapesten élö emberek nagyon értékelik. Sokan azt gondolják, hogy az üveggyapot szigetelés veszélyes vagy nehéz kezelni. Ez részben igaz, de ha megfelelöen viselkedsz vele, az egyik legjobb ár-érték arányú megoldás marad.

Üveggyapot és kőzetgyapot közötti különbségek egyszerüen

Az üveggyapot és a kőzetgyapot (rockwool) sokban hasonlít, de nem azonos. Volt egy eset, amikor egy Óbudai lakótömbben az egyik szomszéd üveggyapotot szerelt, a másik kőzetgyapotot. Három év múlva a kőzetgyapotot használó szerint sokkal jobb volt az eredmény, de kétszer többet fizetett érte. A kőzetgyapot például tüzálló és hangcsökkentésben jobb, de az üveggyapot olcsóbb, könnyebb kezelni, és a hötechnikai tulajdonságok hasonlóak. Ha csak a szigetelésre gondolsz, az üveggyapot jó választás. De ha tüzbiztonsággal vagy speciális hangszigetelésre vagy, a kőzetgyapot ajánlott. Az üveggyapot szálai nagyon finomak, és lélegezve bekerülhetnek a tüdöbe, ezért védöeszközök szükségesek. De ez csak akkor probléma, ha gondatlan vagy a felépítés során.

Telepítés lépésről lépésre tetötérben és szarufák között

Az üveggyapot szerelése nem egyenlö a polisztirol ragasztásával. Szarufák között kell behelyezni, és ott marad egyedül a huzalozás vagy támogatórács segítségével. Ezt még saját magad is megteheted, de figyelmedbe kell venni néhány dolgot. Elöször is, a szakemberek azt mondják, hogy a párazáró vagy páraáteresztö fólia létfontosságú. Ezt a szigetelés elé kell tenni, hogy megvédje az alatta lévö szerkezetet. Ha ezt kihagyod, akkor később penészedésre vagy rothadásra számíthatsz. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy ezt nem gondolják meg. A szigetelés után pedig, ha tetötérben dolgozol, gipszkartonnal burkolod, ha padláson, akkor egyszerüen ott hagyod.

A rögzítés érdemes nagy odafigyeléssel végezni. Az üveggyapot nyomott helyzetben konyvelödik, de azt szeretnénk, ha puhán maradna. Az erös összenyomás csökkenti az R-értéket. Ezért azt javasoljuk, hogy a szigetelést lazán helyezd be. Ha van idöd, a 15 cm-t két rétegben helyezze be, kötésben eltolva. Ez a kétrétrétegü megoldás gyakorlatilag hötükrös felületet hoz létre, amely még jobb szigeteléseket biztosít.

Hötechnikai teljesítmény és tényleges megtakarítás a gyakorlatban

A 15 cm üveggyapot körülbelül R-50 értéket biztosít. Ez azt jelenti, hogy a tetötéren keresztül szinte semmi hö nem veszhet el télen. De a papíron lévö szám nem ezt jelenti igazán. Véleményem szerint azt kell figyelni, hogy egy olyan tetötérben, ahol volt már 5 cm szigetelés, ha további 15 cm-t teszel rá, akkor az energiaköltség 25-35 százalékkal csökkenthet. Ez egy átlagos családi ház tetötérénél 40-60 ezer forint éves megtakarítás lehet. Igaz, a szérubázis felújítás előszöris drága, de 8-12 év alatt megtérül. Azt tapasztalom, hogy az emberek ezt az összeget nem tudják pontosan elöre látni, és ezért sok ház marad szigeteletlen.

Szellözési problémák és hogyan ne bukj fel

Az egyik leglényegesebb tévedés, hogy sokan azt gondolják, ha szigetelnek, akkor szellözni nem kell többé. Pont az ellenkezdö. A 15 cm üveggyapot szigetelés után még fontosabb a szellözés. Ha a tetötér zárt marad és nedves, akkor később penész és szar szerkezeti károk alakulhatnak ki. Az üveggyapot alatt párazáró vagy páraáteresztö fóliát kell letennünk. Ez azt jelenti, hogy a nedvesség nem juthat be a szigetelésbe alulról, de ha mégis, el tud onnan párálódni. A tetö tetejénél pedig szellözönyílásokat kell hagyni, hogy a párás levegö ki tudjon szökni. Ez egy olyan apróság, amit azonban sokan elfeledkeznek. Egy olyan szakember, aki ezt nem említi meg, valószínüleg nem szokott rendesen dolgozni.

Budapest kerületeiben speciális szigetelési szituációk és tanácsok

Budapest tetöin óriási variabilitás van. Az V., VI., VII. kerületen sok gründerzeitler ház áll magas mansarddal és érdekes tetöszerkezettel. Ezekben az épületekben a szigetelés meglehetösen bonyolult lehet, mivel sok az apróságos sarkok és keresztirányok. A XIV., XV., XVI. kerületen pedig tipikus 80-as és 90-es évekbeli családi házak találhatók, ahol a tetötér szabályos és egyszerü. Az I., II., III. kerületen pedig sok a régi villa és szövetkezeti házak, ahol a tetötér gyakran szük és nehéz hozzáférésü. Az olyan barnamélyeseki kerületekben, mint a X., XI., XIII., sok panelház van, ahol a tetöszerkezet fémes és sajátos megoldásokat igényel. Az olyan területek, mint a Pácsmegyer vagy Rákosligete alatt pedig gyakran szabálytalan alapterületü tetöterekkel találkozunk, ahol a szigetelés szükség szerint egyedizálni kell. Én azt javaslom, hogy az első lépés mindig a tetö szerkezetének felmérésel kezdödjön, mert ez határozza meg, hogy egyáltalán milyen szigetelési megoldás lehetséges és milyen költségvetésre kell számítani.